A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

FÁRI Irén–KŐHEGYI Mihály: Herman Ottó és Reizner János levelezése

24 MAGYAR ŐSFOGLALKOZÁSOK Budapest, VIII., Nemzeti Múzeum. Budapest, 1898. október 27. 117/6. k. 98 Igen tisztelt Igazgató úr! A midőn becses sorait, úgy azokat is, a melyeket Horváth Ignácz úrhoz intézni méltóztatott, megköszönném, bizonyos tekintetben bocsánatot kell kérnem, ha alkalmatlan találtam lenni.

80 Kérésemre az ösztönzött, hogy egyik levelében reá méltóztatott mutatni, hogy különösen a finom gyapjas juh behozatalára nézve sok az adat. A mi a népnyelvi anyagot illeti, az azonmódon megvan a mostkori juhászság száján; de azért le kell mennem, s rendszeresen rá kell kérdeznem ott a nyájnál. Ez annak idejében meg is fog történni.

81 Nekem legélénkebb óhajtásom oly per irataival megismerkedni, a mely pásztorember ellen volt intézve p. o. lókötés és hasonló tárgyban. Nem annyira a nyelvi anyag, mint inkább az eszmerend, a mely a tagadásban vagy vallomásban jelentkezik érdekelne különösen, s ezért az a kérésem, hogy alkalomadtán ilyenről értesíteni kegyeskedjék, a midőn szívesen lerándulok, hogy a kivonatolást magam végezzem. Köszönetem ismétlése mellett Nagyságodnak tisztelő híve Herman Ottó

82 • 25 Nagyságos Uram! E hó 27-én 117. sz. a. kelt soraira tisztelettel értesítem, hogy a midőn egyik korábbi levelemben a „finom gyapjas juh behozatalára" vonatkozó adatokat illetőleg Nagyságodnak ígéretet tettem, e tekintetben való szolgálat készségemmel - úgy vélem - legkevésbé sem zárkóztam el. Annak idején ugyanis volt szerencsém megküldeni a „Mindszent-algyői hitbizományi uradalom történetéből" czímű kis dolgozatomat, mely, ha esetleg kezeihez nem jutott volna, a nemzeti múzeum, akadémia és a tud. egyetem könyvtáraiban (a hova egyidejűleg hasonlókép megküldöttem) az feltalálható lesz. Szíveskedjék tehát a füzetkét átnézni, s a 16-19. lapokon feltalálandja azt a habár nem oly igen „sok" - de mindenesetre több adalékot, a melyek a nemesebb fajú juhoknak vidékünkön való behozatalára és a régibb juh állományra vonatkoznak. Erre czéloztam régibb levelemben, s hidje meg, hogy azóta is készséggel sok irat csomót néztem át, hogy vizsgálódásaihoz egy-egy porszemmel én is hozzájárulhassak, és ha talán várakozásait nem elégíthettem volna ki, az nem azon múlt, mintha ígéretemnek teljesítése és betöltése körül a legnagyobb, rigorosítással el nem jártam volna. A mi továbbá a juhászok és pásztorok ellen felmerült bűnügyi iratokat illeti, tisztelettel értesítem, hogy ha bennünket látogatásával szerencséltet, az 1862-65. évekből, a városi levéltárban lévő criminalis acták közt, több csomagra fog akadni, a melyekben vádlottak és tanúk egyaránt pásztorok és juhászok, s a hol a vallomásban és tagadásban lévő eszme rendet észlelni alkalma leend. Szívesen szolgálunk e tekintetben anyaggal, de erre nézve mégis a leghálásabb dolog volna, ha az aradi törvényszéknek levéltárában kezelt Muzslai Gyarmati János, Bajdor János, Tükör Gubicza József, Habrán György, Füles Faragó József, Darabant Imre és társai 1871/2. évi monstruosus bűnügyi iratait nézné át. Ebben több mint 70 vádlott és vagy 300 tanú szerepel, (a híres 80. Ezekből a sorokból nyilvánvaló, hogy valami kis sértődöttség volt Hermanban. __ 81. A Szegedi Napló közli Herman Ottónak szeptember 12-ei Tömörkény Istvánhoz írott levelét, melyben - többek közt - ezeket írja: „Nagyon vágynék arra, hogy egyszer együtt rándulnánk ki a Szegedi birodalom pásztortartományiba, mit azonban csak a jövő évben lehetne nyélbe ütni, mert ezidén még vagy tízfelé kell szakadnom." SzN 1898. szeptember 15. 82. Somogyi Könyvtár, irattár 281. sz., érkezett 1898. okt. 28. A válasz (október 30.) a levél tiszta lapjára íródott. 298