A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

DOBROSSY István: A kávézás elterjedése és a kávéházak története Miskolcon:

az apátságnak csak mészárszéke és korcsmája működött. 1777-ben viszont egy összeírás, amely a tapolcai apátság valamennyi hasznát számba vette, már viszonylag jó jövedelmű épületnek említi a kávéházat és a pálinkafőzést (vagy pálinkafőző műhelyt). Ez a kávéház pedig az akkori Mindszent község területén éppúgy lehetett, mint a Curiális-házban.

13 Ezeket összegezve úgy véljük, hogy az 1743/44-es, az 1755 körüli, majd az 1760-ra utaló adat csupán a kávézás ismeretére, kávés működésére utal. Ezt kiegészítve az 1721-es adattal (amikor is a város ad ajándékba kávét), úgy gondoljuk, a kávé és kávézás a 18. század első harmadában honosodott meg Miskolcon. Ez a szokás alakította ki, hívta létre az első üzleti fórumot, amelyet 1768-ban görög kereskedő kávéházként nyit meg a városban. Szintén uradalmi épületben nyílt meg a város második kávéháza is. Meglétéről egy 1775-ös összeírás tesz említést. Nem lehet azonos a Zsámbok-féle házzal, hiszen ez az épület a mai Rákóczi u. 1. sz. helyén állt, s 1771-ben épült. Az ún. Sötétkaput övező földszintes épületben van egy kereskedőbolt, majd egy olyan korcsma, amely kétszobakonyhából áll, s alá van pincézve. Ezt követi a boltozott előtér, s ezzel szomszédos a kávéház. A leírás szerint három szoba, kamra, konyha található benne, s az egész bolthajtásos. Két szobája fapadlós, a többi rész pedig téglával van burkolva. Ez a földszintes kávéház 1790 körül Czinczifa Ádám bérlete lesz, majd 1805-1808 között hasonlóan görög kompániatag köt rá szerződést Malagets Ferenc személyében. Mindketten azon kereskedőréteg képviselői voltak, akik „súlyos béreket, pénzeket ajánlottak fel egy-egy megüresedett bolthelyiségért, csak hogy ki ne hulljon kezükből a kereskedelmi elsőbbség. Akkoriban még kevés nyílt üzlet volt Miskolcon, a kereskedelem jórészt a házaknál bonyolódott le. A város vezetősége azonban amikor látta, hogy a kereskedők boltjai után fizetett adók és bérek szép jövedelmet hajtanak a városnak, néhány bolt építéséhez fogott. A görögök - nehogy az újonnan épített üzlethelyiségek a zsidók kezére jussanak - a várostól már előre kibérelték az építendő üzlethelyiségeket, sőt egyik-másik 400 forint hozzájárulást is adott a városi építkezésekhez."

14 (A görögök kereskedelmi jelentőségét, a város életében betöltött szerepüket, rugalmas kapcsolatépítésüket az uradalommal mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 17561777 között csak az uradalomnak 62 182 Rft bérletet fizettek.

15

) Amikor 1816-ban a kávéház és korcsmaépületek fölött lévő árulószínekből kiköltöztek a csizmadiák és a színészek,

16 az uradalom eladta az épületet. Ekkor jelenik meg vevőként Czinczifa Ádám, s kezese, a nevesebb és tehetősebb Pilta Mihály hasonlóan görög kereskedő, hogy a céhek évi 60-90-100 Rft árendájával szemben 22 530 Rft-ért megvásárolja a csizmadiaszínt, az alatta lévő kávéházat, valamint az ún. Koplaló Korcsmát, s az építményhez tartozó telket.

17 Az épület helyiségeinek gazdaságtalan üzemeltetése, Czinczifa eladósodása miatt az uradalom elrendelte az épület árverését. Az árverési felhívás 1822-ben Budán a „Hirdetések a' Hazai 's Külföldi Tudósításokhoz" c. lapban a következő szöveggel jelent meg. ,,A' Nagy Mélt. Kir. Magyar Udvari Kamara rendeléséből Koronális Miskólcz várossában a' legszebb útszában lévő, 's a' Diósgyőri Királyi Uradalmat illető Csizmadia szín nevű nagy épületet, melyben alkal13. OL. Htt. Acta Cassae Paroch. dioec. Agriensis No. 26. 1777. - Mindszent és Görömböly. 14. Miskolczi Napló, 1924. XXIV. évf. dec. 25. 15. OL. Htt. Acta Cassae Paroch. Dioec. Agriensis No. 26. 1777. 17-19., és ld. Komáromy J., 1956. 48-53. 16. Dobrossy /., 1976. 120-126. „Színház a csizmadia és varga színben" c. fejezet részletesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. 17. Ld. Szerződés a miskolci csizmadia szín, kávéház és koplaló korcsma megvételéről. Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Adattára (továbbiakban: HOM. HTD.) I. 76.2.301. 262