A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

DOBROSSY István: A kávézás elterjedése és a kávéházak története Miskolcon:

/. kép. Görög kereskedő számlája a kávé bolti árusításáról (1764) 1721-ben Szentpéteri András szolgabíró számadásai között a következő megfogalmazásban, s „Conscriptor Jaktin Uraimék"-nak címezve olvashatjuk, hogy felhasználtak „. . . ugyan Eő Kglmek számára egy Lat Sáfránt és egy Lat Szeretsen dió virágot, tíz Czitromot, Fél oka kávét, egy font riskását, egy süveg nád mézet, egy font borsot, egy font gyömbért, szeretsen diót."

6 A kávé szállítói és bolti értékesítői Miskolcon a görög kereskedők voltak. Tőlük a négyesi Szepessy család nemcsak Miskolcon, hanem Kassán is rendszeresen vásárolt. Hagyatéki anyaguk között - a háztartási eszközök pontos összeírásán túl - szép számmal találhatunk különféle vásárlási számlákat, nyugtákat, összesítéseket is. 1706-tól követve nyomon, s elemezve a család számláit, 1775-ben találjuk az első olyat, amely kávé vásárlását tünteti fel. Ezt követően a füge, gersli, citrom, csokoládé mellett rendszeresen előfordul a Cave, vagy Kávé is.

7 (Az egyéb vásárolt termékek közül figyelmet érdemel az 1690-ben vett - s akkor jellemző - bors, gyömbér, dohány, valamint herba thea, 1706-tól a bors, gyömbér, a szeretsen dió virág, 1723-ban pedig a fahéj, a mandula 6. IV. 501/a. Prot. 19/b. 318. Itt jegyzem meg, hogy a kávé ajándékozására Magyarország más területeiről is ismerünk példákat. Vö. Szilády Á.-SzilágyiS. 1863.

1. k. 153., 160., 191., 228., II. k. 20. (Az oka mennyiség 1,28 kg.) 7. B.-A.-Z. Megyei Levéltár, Négyesi-Szepessy család számlái. 258