A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)
PETERCSÁK Tivadar: Feudalizmus kori erdőhasználat az Északi-Középhegységben
földesúrnak az erdei szömörce is, amelyért az egri cserzőtímárok évente 14 Ft-ot fizettek a felnémeti földesúrnak. 50 A Mária Terézia-féle úrbérrendezés egyik lényeges feladata volt az irtványföldek felmérése, és az úrbéri telekhez vagy a földesúri allódiumokhoz való kapcsolásával rendezni a sok vitára okot adó kérdést. 51 Terjedelmi okok miatt nem kívánjuk részleteiben vizsgálni az irtásföld jogi, történeti kérdéseit, ehelyett - a rendelkezésre álló adatok esetlegességét is figyelembe véve - jelezzük az irtványok jelentőségét és a telki állományhoz való arányát. Az Északi-középhegység táji adottságaiból következően a települések jelentős része irtások révén jutott szántóföldhöz, réthez, a hegységek belsejében pedig maguk a falvak is irtásokon települtek. 52 A vidékünkön gyakori Irtás, Ortás, Csonkás dűlőnevek az egykori irtások emlékét őrzik. A 18. század közepéig, amíg bőven volt föld, a földesurak nem kötötték engedélyhez erdejüknek termőfölddé való átalakítását. Örültek, ha a jobbágyok és zsellérek dézsmaköteles irtványt alakítottak ki az addig hasznavehetetlen cserjésből. 53 A 18. század folyamán Ivádon az lett a gyakorlat, hogy minden Ivády, akinek a szántója vagy rétje az erdőig ért, szabadon irtott a közös erdőből, és az irtást szántóföldjéhez csatolta. 54 A szentsimoni jobbágyok a 18. század végén ugyanannyi irtásföldet műveltek, amennyi föld a házuk után járt. 55 1764-ben írják Egerbaktáról, hogy a „Csutaj pedig nyilas számra osztatván, derekesan irtattatik": 56 Istenmezeje határa csaknem teljes egészében irtvány volt. 57 Rózsaszentmárton szántóföldjeinek nagyobb része 1770-ben irtványföld. 58 Bodonyban akadt olyan jobbágy, aki 73 hold irtásfölddel rendelkezett, de Tarnaleleszen is 4-33 hold irtásföld volt némely jobbágy kezén 1770-ben, amelyek azonban 18-28 helyen feküdtek a határban. 59 Fodor Ferenc drámainak nevezi a nagyvisnyóiak küzdelmét az erdővel. Itt a 18. század elején indultak meg a nagy erdőirtások. Míg 1715-ben 32 1/2 hold irtásterület volt, addig ez 1720-ban már 59 hold. Ha a két időpontot összevetjük, azt látjuk, hogy a szántóknak befogott irtások területe 77%-kai, az így nyert rétek területe viszont 223%-kai gyarapodott. Ez a tény az állattartás elsődlegességét jelzi a faluban. 60 50. SoósL, 1975.205. 51. Az irtásföld, irtásrét nem tartozott a telekszervezetekhez. Olyan föld volt az irtvány, melyet a jobbágy a földesúr birtokán erdő, cserje, bozót kiirtása által, s az irtott földnek a gyökerektől való megtisztítása után eke alá fogott, többévi nehéz és fáradságos munkával szemtermelésre alkalmassá tett. A nagymértékű munkabefektetésre való tekintettel a szokásjog már a középkor óta szélesebb körű rendelkezési jogot biztosított az irtásföldek felett a jobbágy számára, Werbőczy pedig a Hármaskönyvben - I. rész 134. cím 2. § - azt állapította meg róluk, hogy azok a jobbágyokat „tulajdonként illetik meg s nem tartoznak a jobbágytelekhez", s bár természetesen a földesúr tulajdonjoga csorbát itt sem szenvedhetett, mégis a jobbágy az irtásföldekkel csaknem szabadon rendelkezhetett, azokat tőle sem a faluközösség, sem annak bármely tagja el nem vehette, azokat a jobbágy szabadon eladhatta, elcserélhette, elzálogosíthatta, megterhelhette, gyermekeire hagyományozhatta. Soós /., é. n. 10-11. 52. Ezt jelzi pl. a Hegyközben Kovácsvágásnak a középkorra visszanyúló neve is. Balassa L, 1964. 36.; Vö. Petercsák T., 1989. 307.; Paládi-Kovács A., 1965. 42.; Hoffmann T., 1956. 336-561.; IkvaiN., 1967.30. 53. SoósL, é.n. 49. 54. Csizmadia A., 1979.46. 55. IlaB., 1938. 9-11., 55. 56. SoósL, 1975. 161. 57. Hoffmann T., 1956. 536-561. 58. Soós L, é. n. 52. 59. HavassyP., 1989. 24., 35. 60. Fodor F., 1930. 6-7., 59-61. 186