A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

BENCSIK János: A tokaji szőlőhegyek művelése, a szőlős ingatlan becsértéke a 18. század közepétől

Mlgs Beck Pál Consiliárius Úr Szőlleik közt helyeztetik, s minek utánna azt öszsze viszsza, keresztül kasul, árokrul árokra szemesen meg vizsgáltuk a 3 ember kapás szőlőt, melynek közép termését 2 hordó borra, hordóját 18 ft-val számítván, a munkásnak pedig napi bérét 30 krj-a állapítván, a mostani állapottyához képest betsültük 366 Rft 40 krj-ra. (Másik) Egy ember kapás szőllőt, melynek közép termését 1 hordó borra, egy hordó bort 18 ftyval, a munkásnak pedig napi bérét 30 krj-okkal vévén fel 91 Rft 30 krj (értékű)."

95 Fliegler Károly úr(nak) „A Tokaji határban a Hideg oldal Promontóriumon lévő Szőllőt találtuk 19 Kapásnak, ezeket 30 krjával számítván, tészen 9 f. 30 krj-t, melly szerint Hét rendbeli munkája megyén 66 fr 30 krj. Ezen szőlő meg teremhet Közép Termést vévén 8 hordó bort. azokat 13 ftyával számítván tészen 104. ftot, mellyből le húzván az 66 frint 30 krokat, fel marad haszon 37 frint 30 krj, mellynek Capitalissa tészen 625 ftot és így azon szőllő betsültetett . . . 625 (frt)."

96 Dávid István vagyonleltárából „A Nyulas Promontóriumon fekvő Dézma adó Szőllő melly a Tarczali határban vagyon, egy részről KollátJósef, más részről Fási Mihály Szőlejek szomszédságában fekszik meg tart mint egy 20 kapást, ezek napi számját 30 xjával számítván tészen 10 ftkat, a Szőllő munkának 7 szakmánya lévén meg kívántatik a munkáltatására öszvesén 70 forint, ezen szőllő meg teremhet jó Státusához képpest közép szerű termés idején No 11 hordó Bort, ezeket 12 Vftyával számítván, tészen 132 ft, ezen summából lehúzván a munkáltatásra meg kívántató költséget, 70 forintot, marad haszon 62 forint. Ennek a számítandó haszonnak Capitalissa Nro 1033 f 20, melly szerint ezen Szőllő általunk betsültetett 1033 ft 20 krj-ra."

97 Bégányi Antal úr szőlője: „Elmentünk a Hideg-óldal Promontóriumon egy felől nagy Mgs Gróf Gyulai Ignácz úr (...) szabad Szőllője, más felől az ú. n. Danczka part között hellyheztetett szabiid Szőllőbe és az árkokon keresztül meg járván, s visgálván, úgy tapasztaltuk, hogy ennék egy munkájára meg kívántatik 12 Ember, kiknek is napi számokat 30 xrával számolva, ennek Esztendei szükséges 7 szakmánnyát a 2 ft Pásztor Bérnek hozzá járulásával 44 ftkkal járuló Költségének; - a középszerű Esztendőben való s mostani sovány állapottyához alkalmaztatva reménylett s szabadságához képest a Dézma ki nem adásával egyetemben számítható 4 1/2 Hordónyi Bor termését pedig, 15 frtyával véve, 67 ft 30 xkat ütő Summának kinéztük; melynél fogva lehúzván ezen 67 ft 30 xrbul az Esztendőnként Pásztor Bérrel egyetemben kívántató rendes költséget, ú. m. a 44 ftkat; a mennyiben abbul Esztendőnként járuló haszon gyanánt 23 ftok s 30 xrok, mellyek is 391 ft 40 xr Capitalis Summának procentuális Interessét teszik, fel maradni látzanának; ezért mi ezen Szőllőt Szabadságát is bele értvén, mostani állapotyához képest betsültük 391 váltó Czédulai forintokra és 40 xrokra, mostani függő termésén kívül, - a mellyet is Három Hordónyi mustnak reménylvén, mint hogy annak meg szedésére még költség kívántattnak, tsak 10 ftyával számolva, 30 ftokra, vagy is így ezen Szőllőt szabadságával s idei függő termésével egy Summában betsültük 421 váltó czédulai ftokra."

98 A bemutatott szőlőbecsűk a 19. század első harmadában kibontakozó gazdaságszempontú gondolkodást, s az abból sarjadó becslést illusztrálják. A szövegezésből többször kitűnik, hogy a hatóság megbízottai a felértékelendő ültetvényt pontosan megvizsgálták, számba vették a növények állapotát, a terület nagyságát (ez pedig, hány ember képes megművelni). Majd pedig a szőlőművelés ekkori gyakorlatából, az évenkénti megkívánt hét munkájából, szakmányából (nyitás, meccés, karózás, 3 kapálás, fedés) kiindulva, az ekkor általánosnak tekintett 30 krj-os napi bért véve alapul megadták a tulajdonos kiadásának összegét. Majd felbecsülték a várható termést, annak 95. ZmL. Tan. ül. jkv. 1826. Nro. 126. 96. ZmL. Fliegler Károly inventáriuma, tan. ül. jkv. 1829. No. 299. 97. ZmL. Uo. 1832. Nro. 55. 98. ZmL. Uo. 1829. Nro. 246. 177