A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

S.KOÓS Judit: Kora bronzkori településnyomok Mezőcsát-Oroszdombon

és kerámiái megkérdőjelezhetik a Horedt által kora bronzkorinak tartott, Wietenbergen napvilágra került fegyver korszakba sorolását.

53 Összegezve az eddig elmondottakat, a következőket állapíthatjuk meg: a Felsővadászon kiásott öntőminták közül kettő (4. t. 2-3) esetében - sérült állapotuk és előkerülésük bizonytalansága miatt - nehéz eldönteni a kulturális hovatartozást. Ugyanakkor a miniatűr tőr formáját őrző töredék meghatározása analóg darabok alapján már könnyebb, ugyanis a korai markolatlapos bronztőrök harmadik csoportjába tartozó miniatűr fegyverek sajátosságai ismerhetők fel rajta. A hernádkaki, a barcai, a wietenbergi párhuzamok és a pecicai (Pécska) öntőminta alapján tehát leletünket a középső bronzkori füzesabonyi kultúra fémművességének korai termékeként tarthatjuk számon. IRODALOM Bóna I., 1958. Chronologie der Hortfunde vom Koszider-Typus. Acta Arch. Hung. 9. 211-243. 1960. Bronzezeitliche Schmuckgiesserei in Tiszafüred-Ásotthalom. AUSB 2. 261-270. 1975. Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen. Budapest Dusek, M. 1969. Birituelles Gräberfeld der karpatenländischen Hügelgräberkultur in Dolny Peter. Arch. Slov. 4. Furmánek, V. 1977. Pilinyer Kultur. Slov. Arch. XXV. 251-370. 1980. Die Anhänger in der Slowakei. PBF XI/3 München 1981. Die Anfänge der Pilinyer Kultur. Slov. Arch. XXIX. 37-50. Hachmann, R. 1957. Die frühe Bronzezeit im westlichen Ostseegebiet und ihre mittel- und südosteuropäischen Beziehungen. Hamburg Hájek, L. 1957. Hlinené lidské plastiky z doby bronzové v Barci u Kosic. Slov. Arch. V. 323-338. 1961. Zur relativen Chronologie des Äneolithikums und der Bronzezeit in der Ostslowakei. In: Komission für das Äneolithikum und die ältere Bronzezeit. Bratislava 59-76. Horedt, K. 1960. Die Wietenbergkultur. Dacia 4. 107-137. Hansel, B. 1968. Beiträge zur Chronologie der mittleren Bronzezeit im Karpatenbecken. Bonn 1977. Zur historischen Bedeutung der Theisszone um das 16. Jahrhundert v. Chr. JIVU Frankfurt Kalicz N., 1968. Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Budapest 1984. Die Hatvan-Kultur. In: Kulturen der Frühbronzezeit des Karpatenbeckens und Nordbalkans. Beograd 191-215. Kemenczei T., 1979. Das mittelbronzezeitliche Gräberfeld von Gelej. Rég. Füz. Ser. II. No. 20. 5. KoósJ., 1986. Archäologische Beiträge zur Geschichte der Bükker Kultur in Nordostungarn. In: Urzeitliche und frühhistorische Besiedlung der Ostslowakei in Bezug zu den Nachbargebieten. Nitra. 103-106. 1987. Jelentés a Felsővadász-Várdombon folytatott ásatásokról, 1982-1984. HOM. Közi. 24/1986. 18-20. 1988. Bronzkori csüngő Nagyrozvágyról. HÓMÉ XXV-XXVI. 69-80. Kovács T., 53. Horedt, K. 1960. 129. 13. kép 5.; Kovács T., 1973b. 161. 15