A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

S.KOÓS Judit: Kora bronzkori településnyomok Mezőcsát-Oroszdombon

A 4. tábla 2. ábra alatt szereplő öntőminta egyik oldala sima, másikon két, V alakú öntőforma látható. A 3. ábrán lévő, kétoldalas formában is bizonyára ugyanezt a tárgy típust állíthatták elő, mint az előzőben, öntőformáik ugyanis szinte csaknem egyeznek. Mivel mindkettő törött, a felismerést segítő részek hiányoznak, ezért csak feltételezhetjük, hogy bronzhuzalok készítéséül szolgáltak.

43 Utolsóként ismertetjük azt az öntőmintát, mely az előzőeknél részletesebb elemzést érdemel. Mint a leírásból kiderül, egy miniatűr tőr körvonalai rajzolódtak ki a minta felületén. A kora és középső bronzkor tőrtípusainak áttekintését, eredetük kérdésének tisztázását végezte el Kovács Tibor a tiszafüredi temető sírmellékletei alapján.

44 Részletes elemzésben csoportosította a korai markolatlapos bronztőröket, melyek között helyet kaptak a miniatűr nyeles darabok is. Az e típushoz tartozó legismertebb leletek a hernádkaki temető 89. és 90. gyermeksírjaiból származnak.

45 Analóg példányokat Hájek Barca I. rétegéből ismertet,

46 míg Horedt a wietenbergi kultúra telepéről.

47 Jellemzőjük a keskeny markolat és penge, enyhén lekerekített, széles vállal, hasonlóan a mi felsővadászi töredékformánkhoz. A publikálásra került forrásanyagban egyébként eddig csak Pecica (Pécska) X. szintjéből került bemutatásra miniatűr tőr öntőmintája.

48 A gyéren előforduló emlékek ellenére módosult a Mozsolics Amália által e témában - a zsadányi-orosi-pusztai leletegyüttes miniatűr csákánya és lándzsája kapcsán felvázolt kép, mely szerint az ilyen típusú leletek csak sírokban találhatóak.

49 Az utóbbi évek kutatásai bizonyították e tétel részbeni igazságát, példaként említve a barcai és wietenbergi települések e dolgozatban is felsorakoztatott tőrjeit.

50 A miniatűr leletek és öntőminták a Kárpát-medence keleti felében már a középső bronzkor első felében megjelennek telepeken és sírokban egyaránt. E korai időszak fémművességéről meglehetősen keveset tudunk, azonban tény, hogy a füzesabonyi kultúra népessége már a kezdetektől saját, önálló fémművességgel rendelkezett. Virágzását, igazán jelentőssé válását azonban csak a klasszikus és késői időszakában érte el. Műhelyeikből a kezdeti időkben jobbára tőrök kerültek ki, melyek akkoriban a legfontosabb támadó fegyverek lehettek. A hernádkaki temető 89. és 90. gyermeksírjaiban talált miniatűr tőrök alapján feltehető, hogy a kora bronzkorban több variánsban használt fegyvertípus már ekkor is divatban volt.

51 Keltezésükhöz az említett sírok edényei nyújtanak fogódzót, melyek a kultúra fazekasságának korai termékei.

52 Fentiek ismeretében a 90. sír kis votív tőrje 43. A kétoldali használatnak és kidolgozásnak megvolt a maga célszerűsége: ennek oka abban keresendő, hogy a nyersanyagot a legtöbb esetben nehéz volt beszerezni és a kezdetleges eszközökkel a célnak megfelelően megmunkálni. 44. Kovács T., 1973a. 21-22.; uő. 1973b. 157-166.; uő. 1982. 160.; uő. 1984a. 241-242. 45. Kovács T., 1973b. 161.; Bóna L, 1975. 157., 163. t. 1. Vö. még Hájek, L. 1961. 13. ábra 2. 46. Hájek, L. 1961. 72. 14. kép. 47. Horedt, K. 1960. 13. kép 4-5. 48. Horedt, K. i. m. 129. 49. Mozsolics A., 1967. 154. 50. Kovács T., 1982. 160.; uő. 1986. 27-28. 51. Bóna I., 1975. 157., 163. t.; Kovács T., 1984a. 241. LXVIII. t. 3. 52. Bóna L, 1975. 157., 161. t. 8., 10., 14.; Kovács T., 1982. 160.; uő. 1984a. 242. 14