A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

S.KOÓS Judit: Kora bronzkori településnyomok Mezőcsát-Oroszdombon

Jóllehet a Mezőcsátról származó öntőminta hatvani kultúrkörnyezetből került napvilágra, azért besorolásával kapcsolatosan kétségek merültek fel. Ezt pedig éppen a mintán látható félhold alakú, tüskés csüngő negatívja indokolja. Úgy véljük, hogy az előzőekben sikerült kellő bizonyítékkal szolgálnunk arra vonatkozóan, hogy az idézett ékszertípus a középső bronzkori kultúrák népeinek sajátja, az azt megelőző időszak emlékanyagában ismeretlen. Véleményünk szerint az ásatás kerámiaanyaga magában hordozza a hatvani kultúra fazekasságának néhány jellegzetes vonását, mégis úgy tűnik, hogy a tárgyalt területen esetleg későbbi kultúrák - nevezetesen a füzesabonyi -jelenlétével is számolnunk kell. Nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy egy nagyobb felületen folytatott feltárás esetleg alátámasztaná hipotézisünket. (Igaz, ez nem törvényszerű, de a környező dombokon hatvani és füzesabonyi leleteket keverten találtak . . .

38

) Megfogalmazhatjuk tehát azt az óvatos véleményünket, mely szerint öntőmintaleletünk egyszerű, félhold alakú csüngője és a hatvani kultúrkörnyezet ellenére a másik csüngő jelenléte ennél későbbi datálást feltételez. A feltételes módot indokolja a viszonylag kisszámú forrásanyag, mely híjával van az igazán kvalifikált daraboknak. Ennek ellenére egyértelműen a hatvani kultúrának tulajdoníthatjuk a telepanyagot azzal a megkötéssel, hogy abban más kultúrák emlékeivel is számolnunk kell. Függelék Öntőmintaleletek Felsővadász- Várdombról

39 A több éven át tartó felsővadászi ásatások eredményeként újkőkori (bükki kultúra), rézkori (hunyadihalmi csoport, badeni kultúra) és bronzkori (hatvani és füzesabonyi kultúra) leletanyag került a birtokunkba.

40 Sajnálatos módon azonban a mezőgazdasági munkák által - mélyszántás, homokbányászás - erősen igénybe vett területen lévő, évezredeken át lakott településen az említett kultúrák emlékei keverten fordultak elő. A feltárás során napvilágra került öntőminták közül hármat a földművelés által megbolygatott humuszban, egyet pedig-120 cm mélységben találtunk, régészeti objektumoktól függetlenül.

41 S így - jóllehet hiteles lelőkörülmények közül - azonban a bemutatásra kerülő darabok nem köthetőek csak és kizárólag egy kultúrához még akkor sem, ha az adott szelvényben túlsúlyban voltak egyik vagy másik kultúra jellegzetes tárgyai. Öntőminta: Szürke színű, homokkőből készült, felületén két párhuzamosan futó, V alakú vájat. Törött. (4. t. 2). Méretei: H: 4,5 cm, Sz: 2,1x3 cm, M: 1,3 és 1,8 cm. Öntőminta: Világosszürke színű, márgából készült, egyik vége felé erősen elkeskenyedő, simára csiszolt felületű, mindkét oldalán használt forma. A tárgyak negatívja V alakú. Törött (4. t. 3). Méretei: H: 5,8 cm, Sz: 3,1 cm, M: .1,8 és a másik vége teljesen elvékonyodó. Öntőminta: Barna színű, puha homokkőből készült, rendkívül magas, szabálytalan forma, egyik oldalán miniatűr tőr negatívjával. Törött (4. t. 4). Méretei: H: 4,8 cm, Sz: 3,8x2,8 cm, M: 5 cm. Öntőminta: Világosbarna színű, homokkőből készült, lapos, csiszolt felületű töredék. Egyik széle felé elvékonyodó. Törött.

42 Méretei: H: 5,8 cm, Sz: 3,4 cm, M: 0,8 és 1 cm. 38. KaliczN., 1968. 117. 39. A szerző ásatása. Leltározatlan, az anyag a Herman Ottó Múzeumban. A feltárásról szóló jelentést 1. S. KoósJ., 1987. 18-20. 40. S. KoósJ., 1986. 103-106. 41. Az öntőminták előkerülési helyei: 15. szelvény 1. ásónyom: tőr (4. t. 4), 7. szelvény 2. és 5. ásónyom: sima öntőforma és bronzhuzal (4. t. 2), 11. szelvény 2. ásónyom: bronzhuzal (4. t. 2). 42. Mivel ezen a darabon öntőforma nem látható, ezért nem mutatjuk be képen. Azonban kidolgozási technikája, formája alapján egyértelműen ide sorolható. 13