A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

JURECSKÓ László: Ösztöndíjazás vagy „beleegyezéses száműzetés”? (Fülep Lajos itáliai tartózkodásának okai)

„Magyar nép művészete", kalotaszegi népművészetet ismertető Fülep-kritika idézte elő. 4 Ennek a munkának a megindítását Lippich személyes ügyének tekintette, mindent megtett azért, hogy a személyi és anyagi feltételeket megteremtse hozzá. Ugyanis ennek létrejötte egyrészt elméleti kiindulópontját erősíthette, másrészt alapul kívánta szánni a magyaros művészet kifejlődéséhez. A kiadvány propagandisztikus célja egyértelmű. Fülep 1907-es kritikájában - talán ez a legvisszafogottabb a hasonló jellegűek között ­nem is annyira bírálatát, hanem kétségeit fejezi ki. Megkérdőjelezi a gyűjtés eredmé­nyét, a múzeumba bekerülő népművészet életképességét, valamint az eredeti környeze­téből kiszakított, funkciójától megfosztott tárgyak inspiráló hatását az ún. „nagy művé­szekre", azaz tulajdonképpen az egész hivatalos művészetpolitikai irányvonalakat és annak kivitelezhetőségét, helyességét. E mellett a kritika mellett nem mehetett el szó nélkül Lippich. 5 Úgy érezte, hogy a kritika személyesen ellene is irányul és mivel eszkö­zei a korabeli liberális sajtófelfogással szemben nem voltak meg, így Fülep elhallgattatá­sára más lehetőséget kellett keresnie. Ez a lehetőség egyértelműen a kritikus külföldre küldése volt. Természetesen ezt a célt erőszakkal nem érhette el, így más eszközökhöz kellett folyamodnia. Találkozásuk és beszélgetésük után aztán kiderült, hogy Lippich eltávolítási szándékaival nyitott ajtókat dönget, és nem volt szüksége különösebb fon­dorlatra, vagy rábeszélésre célja elérése érdekében. Ennek megértéséhez azonban vissza kell nyúlnunk korábbi dokumentumokhoz. Segítséget nyújt Fülep felfogása és hangulata megértéséhez naplójegyzete. Már 1906-ban megérezve az őt ért becsülések veszélyét. 6 Fülep ki akarja magát tépni a műkritika hazai kötelékeiből. Hiszen nyilvánvalóan a hazai viszonyok még olyan rendíthetetlen kritikus számára is gátakat jelentettek, mint Fülep. ő azonban nem is ez ellen lép fel elsősorban. Ambíciói elvesztését félti és a megmérettetés érdekében kül­földre, ekkor még Párizsba vágyik. Már ekkor megnyilvánul Fülep ellenérzése az általa később „zsurnalisztikának" nevezett irány ellen. Mindig valami mélyebbet, jobban megalapozottabbat szeretne ekkori kritikáiban is elérni. A kilépéshez azonban támoga­tásra van szüksége. Lyka Károly a Művészet és az Új Idők szerkesztőjében találja meg ezt - akit egyébként különösebben nem becsült. Lyka fordul a minisztériumhoz, sze­mély szerint K. Lippich Elekhez Fülep ösztöndíjkérelmével. 7 Valószínű, hogy ez a pont, amikor a tanácsos és a kritikus útjai először találkoztak. Lippich a fentiekben már kifejtettek alapján úgy érzi, hogy felhasználhatja Fülepet céljai érdekében, így kijárja neki az állami támogatást. így Fülep 1906 májusában államsegéllyel és a minisztérium ajánlólevelével ellátva Párizsba utazik. 8 Párizsi tartózkodása alatt elsősorban a modern művészetekkel foglalkozik, különösen a poszt-impresszionisták, közülük is elsősorban Cézanne tesz rá nagy hatást. Azonban tartózkodását nagyon beárnyékolja ott jelent­kező bélbaja. így 1906 végén sok tapasztalattal gazdagodva, de negatív személyes élmé­nyekkel tér haza. Ez az elvágyódás és ismereteinek megalapozása, komolyabb művé­szettörténeti tanulmányok folytatásának igénye azonban továbbra is erős marad Fülep­nél. Tulajdonképpen a Lippichhel való összeütközés után ezeket felismerve a tanácsos nem sok energiájába kerül Fülep meggyőzése és eltávolíttatása. Sőt, Lippich még úgy tüntetheti fel magát, mint aki csak kielégítette a kritikus elképzeléseit, így módja van 4. Fülep L., 1974. I. 193-197. 5. Fülep L., 1974. I. 119. Fülep csak ebben az esetben említi Lippich nevét, igaz ekkor igen degradálóan. 6. Fülep Lajos személyes iratai. Naplótöredék, MTA Könyvtára Kézirattára, MS 4592/4. 7. Lyka Károly levele K. Lippich Elekhez. Budapest, 1906. március 7. OSZK Kézirattára. 8. Fülep Lajos személyes iratai, életére vonatkozó dokumentumok. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium ajánlólevele. Budapest, 1906. május 19. MTA Könyvtára Kézirattára. MS 4592/5. 8/

Next

/
Thumbnails
Contents