A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

Sz.KÜRTI Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-képei Amerikában

így Magyarországon a két első kép redukciója és a harmadik, az Ecce homo eredetije látható. A Krisztus Pilátus előtt és a Golgota 1911-től 1987-ig egyazon helyen állt: Philadelphiában, a Marketstreeten lévő Wanamaker-store-ban. Ennek különtermét ugyan csak engedéllyel lehetett látogatni, de a két passióképet minden böjti és húsvéti szezonban az átrium, a nagy udvar fölé függesztették és ott bárki láthatta. 1987-ben a Wanamaker-alapítvány eladta az üzletet, s 1988 februárjában kalapács alá kerültek a Munkácsy-képek is. Az egyiket egy magát meg nem nevező kanadai gyűjtő, a másikat a New York-i Pannónia Galéria magyar tulajdonosa, Jules Beck (Bereczki Csaba) vásárolta meg.

29 Ezzel a sorozat örökre elveszett szemünk elől: a trilógia darabjai most már három helyen állnak, nem középületben, hanem elzártan, s nincs is remény az összekerülésre és a hazakerülésre. Szegényebb lett a magyar egyházművészet egy érdekes, értékes sorozattal! Tudvalévő, hogy már az 1880-as években mozgalom indult itthon a két Krisztus-kép megszerzésére. Vezetői a magyar egyházművészet patrónusai: Ipolyi Arnold és Haynald Lajos főpapok voltak. Jól látták ők, hogy Munkácsy képei nem elsősorban vallásos, hanem moralizáló tartalmú festmények, de erkölcsi nevelőhatásuk miatt méltónak érezték azokat a templomi elhelyezésre. Sajnos, az 1880-as években nem volt pénz a két festmény itthontartására, s a harmadik (talán a Feltámadás?) megrendelésére, 1914-ben a hármaskép hazahozatalára, a megvásárlására. Most, 1988-ban elmaradt az informálás, itthon senki nem tudott az aukcióról, és ha tudott volna? . . . Összegzésül meg kell ismételnünk: a Krisztus képek vitatott darabjai a Munkácsyéletműnek. Abból a korból származnak, amikor már Munkácsy plebejus tematikája kimerült, s érdeklődése új művelődéstörténeti témák felé fordult. Az első képet hibátlanul megoldotta, a másodiknál jelentős kompozíciós hibák adódtak, a harmadik fáradt, s valóban hatásvadászó alkotás, még ha jellemző ereje őrzi is a régi Munkácsy-művek erényeit. Mindhárom képre illenek Végvári Lajosnak a Krisztus Pilátus előttről írt sorai: „Munkácsy nem a múltban élt, hanem a jelenben, nem a múltat akarta reprodukálni, hanem a kortárs emberről volt mondanivalója".

30 Ez a mozzanat rokonítja már említett kortársaival: Ivanovval, Verescsaginnal, Antokolszkijjal, de még egykori tanítványával, Fritz von Uhde német festővel is. A vallásos téma jelentésváltozása már Munkácsynál megfigyelhető, fokozottabb J. Ensornál, Daumiernél, Rouaultnál, Uhdénál, később a magyarok közül Csontvárynál, Kernstok Károlynál, Koszta Józsefnél, Holló Lászlónál. Németh Lajos írta: tr

A Jézusikonográfiában mindenütt jelentésváltozás figyelhető meg (. . .) Már a preraffaelitizmus kacérkodott a keresztény-szocializmussal (. . .) Az új Jézus-értelmezés paradigmája Uhde Jézus-ábrázolása volt: az ács fiaként, mesteremberként jelenítette meg. A Jézusfigura a századelő magyar szocialista irodalmában is mint az emberi testvériesülés, a társadalmi egyenlőség szimbóluma szerepelt. "

31 Ha Munkácsy nem is jutott olyan messze a társadalmi kérdésekben, mint utódai, mindenképpen elődjük volt! Nem vitatható azonosulása a magános hősökkel s szándékának őszintesége még akkor sem, ha hiúsága, befolyásolhatósága miatt hozzájárult felesége és Sedelmeyer hatásvadászó tervéhez, és így épp e művei nemzetközi attrakció, szuperprodukció révén járták be a világot. Richárd Mutherrel értünk egyet: feladatunk „elválasztani a kor hibáit a művész személyes érdemeitől". 29. Kereszty András riportja a New York-i árverésről -Mennyit ér Munkácsy Mihály? = Népszabadság, 1988. febr. 27. 13. p. 30. Végvári Lajos 1983. i. m. 71. p. 31. Németh Lajos: Vallásos festészet = Magyar művészet 1890-1919. (Bp. 1981) 82-83. p. 79