A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

Sz.KÜRTI Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-képei Amerikában

írt legtöbbet a Krisztus kép látogatottságáról. Megtudjuk, hogy a vendégek közt volt Henry Marquand, J. H. Sanford, Horace Porter, John P. Kennedy, James Golgate, Rev. Arthur Brooks, C. Depew, Thomas A. Edison, Rev. W. Lloyd, a központi kongregációs templom főtiszteletese köszönőlevelet írt Munkácsynak, amelyben kifejezte nagyrabecsülését a Krisztus-kép iránt. Művészi alkotásként és a vallásosságot segítő eszközként egyaránt sokra értékelte.

18 Ezt hirdette egyébként prédikációiban is. A magyar esteken Korbay Ferenc vezényelte a Kossuth kórust Munkácsy tiszteletére, a szilveszter esten és a hajónál, búcsúzáskor a debreceni Balázs Kálmán és cigányzenekara húzta a talpalávalót. Amerikában sok magyar barátot és megrendelőt szerzett Munkácsy. Ekkor kerültek Kiss Emil bankár, Vécsey Armand muzsikus tulajdonába a Munkácsy-képek (pl. a Cigányok az erdőszélen), Pulitzerné arcmása pedig később készült, Párizsban. Már Munkácsy ottlétében több ajánlatot kapott Sedelmeyer: Alger tábornok, Detroit-ból pl. százezer dollárt fizetett volna. Legkomolyabb vevőnek mégiscsak John Wanamaker mutatkozott, aki minden idők legmagasabb összegét, százhúszezer dollárt (600 000 frankot) fizetett ki a Krisztus Pilátus előttért.

iy Mint egy későbbi visszaemlékezéséből megtudjuk: eleinte nem értette, miért térdelnek, imádkoznak a képelőtt az emberek, miért tartják a prédikációkat itt. Fokozatosan szerette meg a képet, lett fanatikus rajongója.

20 A valószínűleg holland ősöktől származó Wanamaker alacsony sorból indult, de a nyolcvanas évekre már Amerika leggazdagabb embere lett.

21 Philadelphiában, ebben az érdekes, quaker városban élt, itt találkozott Munkácsyval 1886. november végén, aki a Siralomházat jött megnézni. Pár napot Wanamaker házában maradt, elkészítette tizenöt éves leánya arcmását, majd a Három hölgy a parkban című festményt. Amikor Sedelmeyer és Munkácsy hazautazott, Wanamaker elhatározta a vételt. Colpachon kereste fel Munkácsyt és létrejött a megállapodás. Valószínűnek tűnik, hogy a nagy kép amerikai vándoroltatását 1887 tavaszától már Wanamaker biztosíthatta, s ő forgalmazhatta a kiküldött Munkácsy-képeket is. így került amerikai tulajdonba a szalonképek, holland modorú életképek sora 1887-től. Vásárolt Charles Smith, Jay Gould, L. Roth, M. Fiske, A. Wilson (New York), Potter-Palmer (Chicago), Olivér Ames (Boston). Ekkor került a Metropolitan Museum of Art-ba a Zálogház. Ez a siker, valamint a Wanamakerrel kialakult üzleti kapcsolat biztosítékot jelentett Sedelmeyernek arra, hogy 1887 őszén kiküldje a Golgotát a Mozart halála című képpel együtt. Ezt Russel A. Alger detroiti milliomos vásárolta meg. A Golgota bemutatója ugyancsak New Yorkban, a Tabernacle kiállító helyiségében volt, Bukovics írta a terjedelmes katalógust, amely összefoglalta az eddigi bemutatók sajtóját és részletes tanulmányt közölt. Az ötödik kiadás már tartalmazta az amerikai reagálásokat is, pl. Dániel Huntingtonnak, a New York-i rajzakadémia tanárának levelét, vagy a brooklyni Franklin utcai templom presbiterének beszédét. Két hónap alatt több mint negyven cikk jelent meg a 18. The World cikke, 1886. nov. 19. 3. p. 19. Carl Sedelmeyer: Michel von Munkácsy Sein Lében und seine künstlerische Entwicklung (Paris, 1914) 28. p. ír a vételről (Alger 100 000 dollárt. Wanamaker „egy jelentős összeggel többet ajánlott"). Hír a Vasárnapi Újságban, 1887-ben (137. p.): 120 000 dollár volt a vételár. 20. Pásztor Árpád: Wanamaker Munkácsyról = Új Idők, 1914. XX. 498-99. p. 21. Nevét majd minden forrás rosszul írja, helyesen: Wanamaker. John Wanamaker (1838-1922) apjának téglaégető műhelye volt, ő is ott dolgozott kilencéves korától. Már fiatalon kitűnt szervezőképességével, a modern kereskedelem és a reklámozás úttörője lett. Eletét ismerteti: John Maas: New Light on Christ before Pilate című tanulmánya (kézirat a Magyar Nemzeti Galéria adattárában) és Pásztor i. m.. Reményi cikke. Ez a tanulmány elsősorban Wanamaker életrajza miatt érdekes, a műre vonatkozóan nem ad új adatokat, s nem ismer bizonyos európai forrásokat. 76