A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

RÉVÉSZ László: Líra alakú csatok a Kárpát-medencében

követték. Persze a csontcsatok használata ezzel természetesen nem szűnt meg, hiszen ilyeneket még évszázadok múlva, a kései nomádok is használtak.

153 A fent említett területeken a VI-VIII. századtól tudunk kimutatni már valóban líra alakúnak nevezhető csatokat. E kis tárgyakat etnikumhoz nemigen lehetne kötni, hiszen praktikus és sokoldalú használhatóságuk miatt gyorsan elterjedtek a sztyeppén. Távoli területekre való eljutásukat nyilván a szaltovói kultúra élénk és sokirányú kereskedelmi kapcsolatai is elősegítették. Érdekes problémát vet fel a Volga-Káma-vidék leletanyaga. A magyar szakirodalomban oly gyakran idézett volgai bolgár temetők különösen a korai, Bolsije-Tarhani típusúak - sírjaiból olyan díszes, szépen megformált darabok láttak napvilágot, amelyeknek másutt nem találjuk párját. Nem találjuk a honfoglaló magyarok sírjaiban sem, s ez a tény növeli azoknak az adatoknak a számát, amelyek arra mutatnak: lényeges eltérések is vannak a korai volgai bolgár leletanyag és a Kárpát-medence X. századi régiségei között.

154 Az A típusú csatok főleg kereskedelmi úton juthattak a sztyeppéról a Baltikumba, de a formát átvéve, előállításukat az ottani népek rövidesen már maguk is elvégezhették. A közvetítő tevékenységben jelentős szerepük lehetett a vikingeknek, pontosabban az általuk létesített kereskedelmi telepeknek, állomásoknak. Hogy egy-egy ilyen központban - más tömegcikkekhez hasonlóan - az ottani mesterek nagy számban állították elő e tárgyakat, az könnyen elképzelhető. Hiba lenne azonban kizárólag egy-két központra leszűkíteni a gyártás helyét.

155 Szinte nincs ugyanis két egyforma darab, még ha bizonyos ismérvek alapján típusokba tudtuk is sorolni azokat. Az Al-Duna vidékén szintén kereskedelmi kapcsolatok eredményeként jelenhetett meg e tárgytípus a X-XI. században. Hogy nem beköltöző nomád csoportok hozták magukkal, azt talán alátámasztja az a tény is, hogy nagy többségüket települések feltárásánál találták, sírból alig néhányat ismerünk, s azok is a sztyeppék nomádjainak felszerelési tárgyait nélkülöző temetkezések. Ugyanilyen módon kerülhetett az Adriaitenger partjára a két jugoszláviai példány. Mivel az említett területeken nagy többségében az A típusú csatok terjedtek el, ez arra mutat hogy főként a sztyeppéi népekkel és talán Kijevvel - kiépített kereskedelem révén kerültek ide. Viszonylag csekély számuk miatt a helyben történő előállítás ez esetben kevésbé valószínű. Egyértelmű viszont, hogy a Kárpát-medencében a líra alakú csatok használatának szokását a honfoglaló magyarok terjesztették el. Érdekes módon azonban már az avar leletanyagban találkozunk egy nagy csatkarikájú, áttört szíjszorítójú tárgy típussal, amelynek párhuzamait az Altáj vidékén és Nyugat-Szibériában láttuk a VI-VIII. századi leletanyagban.

155/a Velük talán szintén a líra alakú csatok előképeinek egyik variánsa jutott a Kárpát-medencébe, formailag ezek azonban jól elválaszthatók a honfoglaló magyarok által használt daraboktól. 153. Orenn EBpa3HH B anoxy cpeflHeBeKOBba. ApxCCCP MocKBa 1981, pefl. C. A. íljiemneeü. PHC. 71. 23-24., pnc. 90. 34. 154. A honfoglaló és a korai volgai-bolgár leletanyag eltéréseire legutóbb Fodor I. hívta fel a figyelmet a Bolsije Tigani temetkezések rövid ismertetése kapcsán: bolgár-török jövevényszavaink és a régészet. MŐT Bp. 1977. 109-114. Ismereteim szerint a „reliefdíszes" csat a későbbi, Tankeevka-i típusú temetőkben már nem fordul elő. A IX-X. századi kusnarenkovói típusú lelőhelyeken viszont gyakori lelet: Jamas-Tau, Huszainovó, Bekesevo I—

II., Karanaevó emlékei erről tanúskodnak. 155. Ebből a szempontból leggyakrabban Kijevre gondolnak a kutatók: Stefan, Gh.-Barnea, l.-Comsa, M.-Comsa, Eu., Dinogetia I. Bucuresti 1967. 298; Hasonlóan vélekedik A. JI. MoHJiaüm, Crapaíi Pfl3am>. MHA 49 (1955) 176., 15. j. 155/a TörökGy., 1980-81. 44., VIII. t. 20. Azavar emlékanyagban fellelhető csatoknál a szíjfogó csattest még keskenyebb a csatkarikánál. A valódi líra alakú csatoknál a csattest és a karika egyforma szélességű. 535