A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

RÉVÉSZ László: Líra alakú csatok a Kárpát-medencében

típusról kell szót ejtenünk e helyen. Az imént említett temetőkben többször is felbukkan egy jellegzetes, karikáján mély rovátkákkaPdíszített csatforma (9. ábra 1.), amely a Kárpát-medencéből ismert В típusú darabokkal mutat rokonságot, legfőképpen a nyíracsádival. V. B. Kovalevszkaja Pendzsikentből mutat be ilyen csatokat, szogd mesterek keze munkájának vélve azokat.

138 Érdekes módon a Felső-Káma vidékén ismét az A típus egyszerű, díszítetlen változataival találkozunk (Redikor, Nyevolinó, Brodi, Gorbunjata, Polom, Midlany-Saj).

139 Hasonló a helyzet Nyugat-Szibériában is (Barszov-Gorodok, Okunevó-Muromcev).

140 Ilyen egyszerű kidolgozású csatokat találunk az Altájban és a Minuszinszki-medencében feltárt VIII-IX. századi türk sírokban (Katanda II., Kopjoni, Kuraj, Tujahta, Kapcsalszk) (9. ábra 6-7.).

141 E vidékeken és Dél-Szibériában már korábban, a VI-VIII. században is kimutathatunk olyan tárgyakat, amelyek formailag bízvást a líra alakú csatok közé sorolhatók. Okunevó Muromcev (Omszk körzetében, az Irtis egyik mellékfolyója, a Tari bal partján) mellett egy VI-VIII. századi temetőt tártak fel, amelynek 3. és 4. sírjából kalcinálódott csontok közül ilyen csatokat emeltek ki (9. ábra 3-4.).

142 Az Ob mentén, Tomszk körzetében tárták fel a hasonló korú rjolkai temetőt, amelynek leletanyagából L. A. Csindina egy ugyanilyen csatot közöl

143 (9. ábra 5.). A líra alakú csatok használatának ennél még korábbi emlékeit is felfedezhetjük. A Fekete-tenger ÉK-i partja közelében, Novorosszijszk mellett olyan V. századi temetőt tártak fel, amelyben a harcosok mellé temették - külön gödörbe - a lovukat is.

144 A. V. Dimitriev leírása szerint a 4. sírban a lókoponya bal oldala mellett egy bronz csat került elő (9. ábra 8-9.). Funkciója hasonló lehetett, mint a hódmezővásárhely-nagyszigetinek. Egy ugyanilyen bronzcsat a 10. lósírból is napvilágot látott, a ló jobb hátsó lábánál.

145 A. V. Dimitriev a csatok párhuzamait a korai hun anyagban keresi. Úgy tűnik joggal, mert a Noin-Ula-i 6. kurgánban hasonló tárgyra bukkant egy veretes övön Sz. I. Rudenko.

u5la E feldolgozások szerint az ilyen bronzcsatok gyakoriak ez idő tájt az Altájban.

146 Röviden érintenünk kell a líra alakú csatok kialakulásának kérdését is. Mint az eddigiekben láttuk, a VIII. századtól terjedtek el tömegesen, de jelenlétük az Altájban, Dél-Szibériában kimutatható már a VI-VII. századtól. Valószínűleg a novorosszijszki példányok is onnan eredeztethetők. Már e tárgytípus első, élesszemű rendszerezője, Nils Cleve felhívta a figyelmet arra, hogy az „őstípus" keresésénél különös figyelmet kell szentelnünk a nyugat-szibé138. Ковалевская (1979) 27., табл. X. 7. 139. A díszítettek itteni hiányáról: Halikova, E. A., 1976. 69., előfordulásukról: Ковалевская 140. Могильников-Коников (1983) 165-180., Ama, T. J., Barsoff Gorodok. Stockholm 1935, 33. 141. Ковалевская (1979) 18-34., А. К. Амброз: Проблеми раниесредневековой хронологии востойной Европы. CA 1971/3. 127-129. 142. Могильников-Коников (1983) 162-180. 143. Л. А. Чиндина: Керамика могильника Рёлка на средней Оби. CA 1970/1. 248-254., рис. 1. 10. 144. В. А. Димитриева: Погребения всадников и боевых коней в могильнике эпохи переселения народов на р. Дюрсо близ Новороссийска. CA 1979/4. 212-222. 145. I. m. 217., рис. 3.3,14. 145/а С. И. Рубенко: Культура хуннов и ноитуминские курганы. (Москва-Ленинград 1962) 49., рис. 40., Т. XXII. 4-5., 7. 146. I. т. 221. Meg kell említenünk, hogy a Kaukázus északi előterében több helyen találtak ugyanilyen csatokat, olyan temetkezésekben, amelyeket az V-VIII. századok közé helyeznek: А. П. Рунич: Раннесредневековые скрепы Пятигоря. CA 1979/4. 232-246., рис. 1. 5; рис. 7. 7. 533