A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

RÉVÉSZ László: Líra alakú csatok a Kárpát-medencében

Csehszlovákiának csak azokon a részein sikerült líra alakú csatokat kimutatnom, amelyek egykor a honfoglaló magyarok szállásterületéhez tartoztak. Ezen túl csak Mikulcicéről

110 és Zidenicéről ismerünk egy-egy darabot.

111 Lengyelországban ismét szép számmal találjuk a csatoknak ezt a típusát. Főként a Visztula mentén bukkannak fel, s egészen a Warta folyóig megtalálhatók. Az ország északi és nyugati vidékein, tehát a tengerpart mellett és az Odera környékén azonban ismeretlenek. A legsűrűbben Gniezno körzetében fordulnak elő, túlnyomó többségüket sírok mellékleteként tárták fel. A fentiek alapján úgy tűnik, főként a Polján törzs szállásterületén volt népszerű e tárgytípus, a korai lengyel állam központi részén. A líra alakú csatok tehát nem terjedtek el a szlávok lakta földek nyugati határáig. Talán nem véletlen, hogy a XI. századi magyar királyok pénzei,

112 valamint az arab dirhemek

113 lengyelországi lelőhelyei nagyjából fedik a líra alakú csatok itteni elterjedési területét. A Brzesc Kujawskiban talált csat egyenesen I. András (1046-1060) pénzének kíséretében került elő. Valószínűleg a fenti terület élénk kereskedelmi kapcsolataival kell számolnunk, s ez játszhatott nagy szerepet a csatok idekerülésében is. A lengyel szerzők nagy része oroszföldi - kijevi, baltikumi vagy Volga menti - készítménynek véli azokat.

114 Z. Holovinska gyűjtötte össze a Lengyelország területén talált líra alakú csatokat, megkísérelve azok tipológiai, kronológiai felosztását is. Legnagyobb számban azok a csatok képviseltetik magukat - Holovinska beosztása szerint a IV. típus - amelyek nálunk és a tőlünk délre eső területeken szinte teljesen ismeretlenek, egy romániai példány kivételével.

115 E típus csatkarikája lapos, rovátkolt díszű, s maga a csat egyosztású, hiányzik a középső - pecektartó - pálcikája

116 (7. ábra 7.). Használatát a XI. század második felére - XII. századra teszi a szerző. Z. Holovinska III. típusába négy csatot sorol, formailag ezek megegyeznek a mi C típusunkkal. Datálásuk: XI. század második fele - XII. század eleje.

117 A második típusba egyetlen csat tartozik, ezt a Konskie-ban feltárt temető 53. sírjában találták. A sírmezőt I. Béla (1060-1063) két érméje datálja.

118 E tárgy formailag azonos a hódmezővásárhely-gorzsai csattal. Z. Holovinska szerint használata a 110. Klanica, Zd. 1963. 44-50. Taf. 26.3. 111. Cervinka, I. L. Slované na Moravé aríse Velkomoravska. Brno 1927.160. A szlovák kutatók közül L. Niederle szentelt figyelmet a líra alakú csatoknak. Véleménye szerint bizánci eredetűek, s a VII. századtól terjedtek el, a Kijevi Fejedelemség közvetítésével pedig a X-XI. században eljutnak Közép-Európába és Közép-Ázsiába egyaránt: Niederle, L. Rukovet slovanské archeologice. Praha 1931. 174-176. 112. Huszár L., 1967. 175-200. 113. Bálint Cs., 1982. 3-32.; Bálint Cs., 1981. 105-133. Abb. 1. 114. Kostrzewski, J. Pradzieje Polski. Poznan 1949. 265-e csatokat keleti szláv vagy baltikumi készítményeknek tartja. Hasonlóképpen vélekedik Kaszewsky, E.-Kaszewsky, Z. 1971. 365-435. A fentiekkel szemben inkább Káma-vidéki eredetre gondol Martiniak, J. 1960. 169-170. 115. Holowinska, Z. 1963. 390. Románia területéről Dinogetiából ismert két darab: Stefan, GhBarnea, I.-Comsa, M.-Comsa, E. Dinogetial. Bucuresti 1967. 298. Fig. 173.18-19. Magyarországon Szabolcsveresmarton került elő az egyetlen példány, ezt a későbbiekben tárgyaljuk. 116. Lelőhelyei: Brzesc Kujawski, Czarna Wielka, Garbów, Kaldus, Krszwica, Malkowice, Ostrów Lednicki, Pawlówek, Poddebice, Radzików, Samborzec, Strzemieszice: Holowinska, Z. 1963. 390. bőséges szakirodalommal. Az újabb leletek: Plesniskó: Nowakowski, A. 1972. 81., Rysz. 2. 6-7.; Lubien: Wojcikome, E. i A. 1973. 167. Tabl. VI. 3., VIII. 4. 117. Holowinska, Z. 1963. 388-89. A leletek: Brzesc Kujawsky, Czerná N. Huczwa, Dzilów, Sandomierz. 118. Lm.: 387. 530