A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)
RÉVÉSZ László: Líra alakú csatok a Kárpát-medencében
LÍRA ALAKÚ CSATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN RÉVÉSZ LÁSZLÓ /. Az elmúlt évtized folyamán a Kárpát-medence X-XI. századi leletanyagát tárgyaló dolgozatok lapjain a szerzők mind gyakrabban hivatkoztak egy egyszerű, kisméretű, sokszor igénytelen kidolgozású tárgytípusra. Kétségtelen, hogy a figyelmet Németh Péter irányította a líra alakú csatokra, mivel a szabolcsi földvár sáncának átvágásakor napvilágra került kis bronzcsat fontos szerepet kapott az erődítmény építési idejének meghatározásában. 1 Részben a Kárpát-medencében előkerült néhány darab alapján, részint R. Harhoiu akkoriban megjelent dolgozata nyomán 2 a líra alakú csatok használatának időszakát meglehetősen szűk keretek közt húzta meg, a IX-X. század fordulójára, a X. század első harmadára gondolván. Bakay Kornél hívta fel a figyelmet a Bolsije Tiganiban előkerült példányokhoz való hasonlóságra, a női öv értékes párhuzamait látva bennük. Rámutatott, hogy ez a csattípus a keleti analógiák szerint már a VIII. század végén, IX. század elején megjelent, a X-XI. század folyamán pedig egész Kelet-Európában széles körben elterjedt. 3 Hasonlóképpen vélekedett Fodor István is, kimutatta, hogy a líra alakú csatokat honfoglaló őseink hagyatékában még a X. század második felében is megtaláljuk. 4 Legutóbb Kiss Attila szentelt nagy figyelmet e bronztárgyaknak, felgyűjtve a Kárpát-medencében található teljes anyagot, valamint számos balkáni, baltikumi és szovjetunióbeli párhuzamot. 5 Legkorábbi megjelenésüket a volgai bolgárok földjén sejti, a Kárpát-medencében pedig véleménye szerint a klasszikus honfoglaló leletekkel együtt tűnnek fel. 6 Amint a fentiekből kitűnik, a líra alakú csatok használatát a honfoglaló magyarok által megszállt területeken a X. századra teszik kutatóink, s funkciójukat övcsatként határozzák meg. A honfoglalás kori leletek kronológiáját áttekintve, napjainkban még meglehetősen sok a bizonytalan pont. Éppen ezért nem lesz talán haszontalan vállalkozás, ha az alábbiakban tüzetes vizsgálat alá vetjük ennek az egyszerű, ám jellegzetes formájú csattípusnak az elterjedési területét, használatának formáit, időtartamát. Az alábbiakban elsősorban a Kárpát-medencében előkerült darabokat kísérjük figyelemmel, de ez a munka természetesen aligha vezetne kielégítő eredményre a külföldi 1. Németh P., 1973. 174-176., 10. kép; Ua. A szabolcsi földvár kutatásának hét éve. Régészeti barangolások Magyarországon. Szerk. Szombathy V., Bp. 1983. 234-258. 2. Harhoiu, R. 1972. 417-425. 3. Bakay K., Honfoglalás és államalapítás kori temetők az Ipoly mentén. St. Comit. 6. (1978) 89-90., 148-152., XLI. t. 12., 16. 4. Fodor L, 1981. 152. 5. Kiss A., Baranya megye X-XI. századi sírleletei. Bp. 1983. 171. 6. i. m. 171. 33 513