A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

RÉVÉSZ László: Líra alakú csatok a Kárpát-medencében

/. kép. 1. X. századi sír Hódmezővásárhely-Nagyszigetről, a ló orrán líra alakú csattal. Líra alakú csatok: 2. Ároktő-Dongóhalom. 3. Hódmezővásárhely-Nagysziget. 4. Hódmezővásárhely-Gor­zsa, Kis Pál-tanya analógiák áttekintése nélkül. Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Jugoszlávia területén az előkerült leletek lehetőleg teljes összegyűjtésére törekedtem. A Szovjetunió földjén napvilágra került óriási mennyiségű anyag minden darabot ma­gában foglaló felgyűjtése szinte kivihetetlen feladat lenne, ezért az ide vonatkozó ada­tok elsősorban tájékoztató jellegűek. Ennek ellenére segítségükkel viszonylag jól meg­rajzolható a líra alakú csatok időbeli és térbeli elterjedése a fent leírt hatalmas te­rületen. //. Vizsgáljuk meg elsőként azt a kérdést, hogy a honfoglalók felszerelésében milyen funkciót töltött be az a tárgy, amelyet szakirodalmunk líra alakú csatnak nevez. Elöljáróban annyit jegyeznék meg, hogy ez a csattípus méreteiben nemcsak a Kárpát­medencében, hanem minden területen, ahol előfordul, nagyfokú hasonlóságot mutat. Átlagos hosszúsága az esetek döntő többségében 2,8-3,0 cm, szélessége pedig 2,3-2,5 cm körül van. Körülbelül 1,5 cm széles szíjat lehetett belé fűzni. Bronzból öntötték, legtöbbször vas, néha bronzpecekkel. A magyar szerzők írásaikban vagy nem térnek ki külön e csatok használati formái­ra, vagy egyértelműen övcsatként írják le őket. 7 Tegyük hozzá, az esetek döntő többsé­7. Bakay K., 1978. 148. 514

Next

/
Thumbnails
Contents