A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

K.VÉGH Katalin: Császárkori telep Miskolc-Szirmán

Egyéb leletek A leletek között több orsógomb (7. kép 14., 10. kép 9., 21., 12. kép 2., 13. kép 11., 16., 14. kép 6., 19. kép 6., 20. kép 16., 21. kép 8., 22. kép 22.) és orsókarika (8. kép 13., 10. kép 20., 15. kép 23., 21. kép 23.) van. Az orsógombok közül 2 db csonkakúpos, 4 db kettőscsonkakúpos, 2 db lapított gömb formájú. Nem keltezhetők. Előkerülési körülményeiket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az orsógombok 130 cm mélységig, míg az orsókarikák 100-180 cm mélyen kerültek elő. Ez azt jelzi, hogy a korábbi időszakban inkább az orsókarikát használhatták. Előkerültek még csonteszközök hegyes végűre csiszolt állatcsontból (5. kép 8., 9. kép 34., 15. kép 14., 18. kép 14.), fenőkövek, hálónehezék (18. kép 24.), gerezdéit bronzhuzaltöredék (19. kép 20.), mészgyöngy (13. kép 30.), agyagkúptöredékek. A leletek között van néhány őrlőkő is, közepükön többnyire kerek (6. kép 3., 9. kép 30., 13. kép 23.), egy esetben négyszögletes (13. kép 6.) nyílással. Formájuk a kelta malomkövek típusát követi.

53 A kelet-szlovákiai őrlőkövekkel kapcsolatban megállapították, hogy mindkét középnyílással előfordulnak a La Téne-kortól.

54 Az egyik telepen megfigyelték, hogy a kora római kori malomkő négyszögletes, míg a késő római kori kerek középnyílással rendelkezik.

55 Több vastárgy is előkerült (12. kép 26., 13. kép 8-9., 14. kép 23., 16. kép 8., 18. kép 32., 19. kép 12.), amelyeknek rendeltetését - a 12. kép 15. sz. késen kívül - nem tudjuk. Legfontosabb fémtárgy az ekevas (7. kép 22. és 22. kép 8.), amely lapát alakú, szimmetrikus. Ez az ekevas típus az i. e. I. sz.-ban tűnik fel Közép-Európában, nálunk a Dunántúlon. Az i. u. I-V. sz.-ban Európa nagy részén elterjedt.

56 Lapát alakú, aszimmetrikus ekevasat ismerünk pl. Aquincumból,

57 Dombóvárról,

58 szimmetrikusát, I—

II. sz.-ra keltezettet, a miskolc-szirmaihoz közelálló példányt Balatonalmádiból és Badacsonytomajról.'

9 Észak-Magyarországon Garadnáról tudunk egy késő népvándorlás korinak meghatározott, hasonló ekevasról.

60 A telepen szétszórtan, különböző mélységben, jelentős mennyiségben került elő vassalak, s ez a telepen vagy közelében folyó vasolvasztásra utal. Észak-Magyarországon az ózd-stadioni,

61 a garadnai,

62 a szilvásváradi

63 római kori telepen találtak salakot, s előfordult több szlovákiai,

64 dél-lengyelországi

65 lelőhelyen is. A környező országokban több olvasztó kemencét feltártak,

66 nálunk azonban még nem került elő. Leleteink viszont arra utalnak, hogy a vasérc bányászata és feldolgozása a kelták után tovább folyt.

67 53. Waklhauser, J. PA 72. (1981) 182., 14. kép. 54. Lamiová-Schmiedlová, M. i. m. 485. 55. Jurecko, P. Historica Carpatica 14. (1983) 383., 355., 56. kép. 56. Balassa /., Az eke és a szántás története Magyarországon. (Bp. 1973) 85., 103. 57. Pető M. FA 26. (1975) 94., 1. kép. 58. GaálA., ComArchHung. 2. (1982) 29., 4. kép. 59. Müller R., ArchÉrt. 103. (1976) 272., 273., 5. kép. 60. Müller, R. Acta ArchHung. 27. (1975) 95. 61. Párducz M.-KorekJ., i. m. 18. 62. SalamonÁ.-Török Gy., FA 12. (1960) 166., 168., XXXV. t. 8. 63. Salamon Á., Klio 51. (1969) 327. 64. Lamiová-Schmiedlová, M. i. m. 488., S1A 35. (1987) 27-40.; Piéta, K. i. m. 169-188. stb. 65. Dabrowski, K. WA 35. (1970) 391. stb. 66. Gömöri ./., A korai középkori vasolvasztó kemencék és az ékelt vasbucák kérdése. In.: Iparrégészeti kutatások Magyarországon, Sopron 1980. (Veszprém 1981) 109. 67. Heckenast G.-Nováki Gy.-Vastagh G.-Zoltay E., A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. (Bp. 1968) 131. 492