A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

K.VÉGH Katalin: Császárkori telep Miskolc-Szirmán

Telepjelenségek A telep viszonylag nagy területen feltárt részletében aránylag kevés a házra utaló lakógödör. Ház lehetett a II. és IX., a XIV. és XXV., a XV., a XVIII. és valószínűleg a XXVI. szelvény területén feltárt objektum. E lakógödröket az altalajba mélyítették, a tetőt a cölöplyukakba állított oszlopok tartották. A cölöplyukak kis száma arra utal, hogy a tetőzet a földfelszínre támaszkodhatott. A II. szelvényben feltárt ház K-i és Ny-i sarkánál levő gödröt valószínűleg a tetőt tartó nagy oszlopoknak ásták ki. Hasonló alaprajzú házzal az ózd-stadioni telepnél találkozunk,

68 de ott a harmadik cölöplyuk is a házon kívül helyezkedik el, míg itt belül. Mindkét lakógödörben belső tűzhely volt, amelyet átégett folt jelzett. A XVIII. szelvényben előkerült, részben feltárt ház bejárata a karéjosan, lépcsősen kiképzett oldalon lehetett. Hasonló objektumot az ózd-stadioni telepen is megfigyeltek, „menedékes feljáróval" a félkör alakúan kiugró oldalon.

69 A lakógödrökben nem találtunk tapasztott padlót. A feltárás során előkerült veszsző- és nádlenyomatos agyagtapasztás-darabok a házak fonott-tapasztott falára utalnak. A tűzhely a teljesen feltárt objektumok esetében házon belül volt, azonban több szabadtéri tűzhelyet is találtunk (III., VII., IX., XVIII., XXVI., XXVIII. szelvényben). A tűzhelyeket - a II. szelvényben levő ház kivételével - agyagtapasztásból készítették. Alakjuk ovális vagy kerekded. Észak-Magyarországon eddig feltárt római kori házakat Árkáról, Szilvásváradról, Zalkodról,

70 Ózdról, Szirmabesenyőről,

71 a Duna-könyök vidékén Szobról,

72 Letkésről,

73 Ipolytölgyesről

74 ismerünk, amelyek a miskolc-szirmai házakhoz hasonlóan földbe mélyítettek, négyszögletesek, kisméretűek és egy helyiségből állnak, a cölöpök számában és elhelyezkedésében azonban különböznek egymástól. Az észak-magyarországi római kori lakásgödrökhöz hasonló, de nagyrészt többcölöpös házak kerültek elő KeletSzlovákiában,

75 a nyugat-szlovákiai, morva területeken,

76 a Púchov-kultúra lelőhelyein,

77 a Przeworsk-kultúra lengyelországi telepein,

78 a Felső-Dnyeszter vidékén

79 és a csernyahovi kultúra területén.

80 (Az alföldi szarmata lakógödrök azonban eltérő vonásokat mutatnak.

81

) Úgy látszik tehát, hogy ez a földbe mélyített, négyszögletes, kismé68. Párducz M.-KorekJ., i. m. 23., 3. kép 5., 24. 69. Párducz M.-KorekJ., i. m. 23., 3. kép; Vargha L., Acta ArchHung 10. (1959) 204., 11. kép. 70. Salamon Á., MAIU 1. (1970) 140-144. Klio 51. (1969) 327. 71. Párducz M.-KorekJ., i. m. 18-29.; Vargha L., im. 197-204.; К. Végh К., Császárkori telep . . . i. m. 72. BónaL, i. m. 279-280. 73. Papp L., MAIU I. (1970) 111-116. 74. Erdélyi I.-Lamiová-Schmiedlová, M. Vyp 2. (1971) 63., 1. kép 1., 72. 75. Lamiová-Schmiedlová, M. S1A 17. (1969) 487-488., 490. 76. Peskaf, I. PA52. (1961) 415-418.; Kölnik, T. AR 14. (1962) 347., 357., 359., 361., 363. Studia Historica Slovaca 2. (1964) 41. 77. Piéta, K. S1A 22. (1974) 90-91.; Die Púchov-Kultur, i. m. 129. 78. Godlowski, K. WA 34. (1969) 329., 307., 1. kép, 318., 8. kép, 317., 5. kép, 319., 9-10. kép, 320., 11. kép, 321., 12-13. kép; Jadczykowa, I. PraceiMaterialy28. (1981) 114-187., 246-247. 79. Козак, Д. H., АрхеолоНя, Кшв 23 (1977) 72., рис. 1-2., 37 (1982) 40., рис. 3., 43 (1983) 44., рис. 1-2. 80. L.: 79. j.; Смиленко, А. Т.-Брайчевский, М. Ю., Черняховское поселение в селе Леськи близ города Черкассы. In: История и археология юго-западных областей СССР начала нашей эры. Москва 1967. 37., рис. 2. 81. Kovalovszky J., Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon (Bronzkor, III—IV. és XI-XIII. század). (Bp. 1980) 18-23. 493