A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

K.VÉGH Katalin: Császárkori telep Miskolc-Szirmán

ózd-stadioni telepanyagban egy orsógombon jelentkezik ez a díszítés.

42 A svasztikamotívum tehát gyakori díszítő mód, azonban a miskolc-szirmai edénytöredék pecsételésével megegyező leletet egyelőre nem ismerünk. A 16. kép 7. sz. töredék meander díszítése viszont általánosan elterjedt díszítő mód a vandál és a quád területeken. A meanderes és a svasztikás kerámia általában a kora római korra keltezhető leletegyüttesekben fordul elő.

43 A miskolc-szirmai leletanyagban, hasonlóan a többi észak-magyarországi római kori telephez,

44 gyakran találkozunk a széles peremű, mélyen befésült hullámvonalköteges hombárok maradványaival (tagolatlan peremek: 5. kép 11-12., 8. kép 6., 9. kép 3., 10. kép 6., 17. kép 4., tagoltak: 7. kép 7. és 22. kép 5., 10. kép 2., 14. kép 1-2., 20., 20. kép 4., 21. kép 4., oldalrészek: 6. kép 16., 20., 7. kép 4., 15. és 22. kép 7., 8. kép 15., 9. kép 6., 23., 14. kép 3., 8., 18. kép 6., 19. kép 16.). Ilyen hombártöredékek gyakran előfordulnak a quádok-lakta területeken,

45 a Przeworsk-kultúra telepein,

46 továbbá a csernyahovi kultúra nyugat-ukrajnai lelőhelyein.

47 Az eddigi megfigyelések szerint a tagolatlan, díszítetlen peremek a kora római korra keltezhetők, míg a tagoltak a II. sz. végétől.

48 A miskolc-szirmai telepen a tagolatlan és tagolt peremek a telep különböző rétegeiben egyaránt előfordultak. A kerámia anyagban jól elkülöníthető csoportot alkotnak a szürke, korongolt, besimított kerámia töredékei (5. kép 13., 21., 28., 6. kép 22., 7. kép 1., 9. kép 11., 22., 31., 10. kép 10., 12. kép 27., 13. kép 3., 17., 36-37., 14. kép 9. és 23. kép 5., 14. kép 15., 17. kép 23., 18. kép 11-12., 18., 19. kép 2-3., 21. kép 20., tagolt fenékrészek: 5. kép 22., 12. kép 25., 16. kép 16., 17. kép 19., 18. kép 23., 20. kép 5., pecsételt töredék: 13. kép 34.). Ez a kerámia általában 120 cm mélységig került elő. Ilyen leletanyag több római kori telepről ismert Észak-Magyarországon,

49 továbbá KeletSzlovákiában a Blazice,

50 Dél-Lengyelországban az Igolomia-típusú kerámia

51 lelőhelyein. A miskolc-szirmai leleteket a többi észak-magyarországi hasonló darabbal együtt a II. sz. végétől a III. sz.-ig keltezett Blazice-i műhelyhez köthetjük.

52 42. Párducz M.-KorekJ., i. m. IX. t. 10. 43. L. a 38-41. j. 44. K. Végh К., HOMÉvk. 13-14. (1975) 105-109., 114-116., 118-129., korábbi irodalmat 1. ott, ArchErt. 112. (1985) 104-105. Császárkori telep . . . i. m. 45. Pernicka, R. M. i. m. 74.; PeSkaf, I. i. m. 45., 29. t. 12. 46. Lamiová-Schmiedlová, M. i. m. 475.; Godlowski, K. Materialy starozytne i wczesnosredniowieczne 2. (1973) 338., XXIV. t. A lipicai és a Przeworsk-kultúra jegyeit magánviselő telepeken a Felső-Dnyeszter vidékén: Баран, В. Д., Поселеняя перших столггь . . . табл. XII. 2. 47. Смирнова, Г. И., МИА 116 (1964) 205., рис. 6., 16., Материали i дослидження з археологи Прикарпаття i Волиш 2 (1959) 96.; Сымонович, Э. А., МИА 116 (1964) 276-277., рис. 3-4. 48. Párducz M.-Korek J., i. m. 31.; Lamiová-Schmiedlová, M. im. 476.; К. Végh К., ArchÉrt. 112 (1985) 105. Császárkori telep . . . i. m. 49. Salamon Á.-Török Gy., i. m. 157.; K. Végh K., i. m. 105. Császárkori telep . . . i. m., HOM Évk. 13-14. (1975) 126., XXII. t. 8., 86.; Salamon Á., FA 20. (1969) 56., Klio 51. (1969) 327., MAIU 1. (1970) 143., 31. t.; Csallány D., ASzeg 10. (1966) 87-88. 50. Pastor J., AR 12. (1960) 800-810.; Lamiová-Schmiedlová, M. i. m. 461., 38. kép 1., 3-4., 467-472.; Kölnik, T. S1A 19. (1971) 528., 30. kép 1. 51. Gajewski, L. APolsk 3. (1959) 101-158., Sprawozdania Archeologiczne 5-6. (1959) 281-302.; Buratynski, S. Prace archeologiczne 22., Zeszyty naukowe Uniwersytetu Jagiellonskiego CCCCXII. (1976) 89-112.; Godlowski, K. i. m. 304-319. és ua. 4. (1977) 56-75. 52. A szürke, korongolt, besimított kerámia és pecsételt díszítésének eredetére vonatkozó nézetek összefoglalását 1.: K. Végh K., ArchÉrt. 112. (1985) 105. Kelet-szlovákiai megjelenésével, előzményeivel legutóbb P. Jurecko foglalkozott: Jurecko, P. Zur Frage der Genese der römerzeitlichen scheibengedrechten Keramik in der Ostslowakei. In.: Römerzeitliche drehscheibenware im Barbarikum. (Weimar 1984) 71-77. 491