A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

B.HELLEBRANDT Magdolna: A csobaji kelta sír és régészeti kapcsolatai

/ A CSOBAJI KELTA SÍR ÉS RÉGÉSZETI KAPCSOLATAI B. HELLEBRANDT MAGDOLNA 1981 novemberében Csobaj, József Attila u. 1. számú háznál, Poczkodi Albertné kertjében edényeket talált Meggyesi János, aki homokot vett ki 40-50 cm mélységből. A tárgyak előkerülését a községi tanácselnök közvetítésével jelentették, majd a múzeumba szállítást követően leletmentést végeztünk 1981. november 28-29-én, s 1983ban ásatást vezettem a helyszínen.

1 Csobaj a Tisza jobb partján fekszik, Tokaj várostól délre. A lelőhely (1. kép) a Takta egyik ága által határolt homokdomb (2. kép 1.), az alatta elterülő síkságot gyakran elöntötte a víz, s ilyenkor még e század elején is csónakkal lehetett megközelíteni Tokajt. A lakóépület DNy-i sarkához közeli kerítéssaroktól számítva, a kerítés mellett ÉK-i irányba haladva 38 m-re ástunk egy 2,2 méteres négyzet alakú kutatóárkot, melyben előkerült a sír többi melléklete (3. kép): 50 cm mélységben a 10. számú nagy kézzel formált urna teteje, az edények alja 120 cm-re voltak a felszíntől (2. kép 2-4.), a hamvak között voltak a fibula- és karperectöredékek. Sírfoltot a 12-13. számú melléklettől 24 cm-re délre láthattunk, 94 cm hosszan. A sír földje lényegében bolygatott, a kerítés mellett akácfák sorakoztak, s gyökereik az edényeket is szétnyomták (2. kép 3.). A tárgyak leltári száma a mellékletek számát követően 83. 27. 1—23-ig tart. A mellékletek a következők: 1. Fibulatöredék(5. kép 1.): vas, kisméretű, egy rugójának fél íve, és a fibula háta maradt meg. Külön egy tű és hátindítás összerozsdásodott darabjai tartoznak még ide. Apró töredékek is vannak, de ezek tartozhatnak a ltsz. 83. 27. 2-höz is. 2. Fibulatöredék (5. kép 4.): vas, rugója többmenetes, de korrodált. H.: 6 cm. 3. Bögre (5. kép 2-3. 8. kép): a hengeres fül kissé a perem fölé magasodik, és mélyített koncentrikus körökkel, valamint „X" vonallal díszített. Az edény hasán is koncentrikus és sugaras körökből álló díszítés vonul a fültől kiindulva, s oda vissza ér. A hat sugaras koncentrikus kör között általában két oldalt három-három koncentrikus kört mélyítettek, s közöttük egyet. Sz. átm. 6 cm f. átm. 4,5 cm M: 7,5 cm. 4. Fazék (5. kép 5. 8. kép 1.): alja omphalosos, nyakát borda erősíti. Sötétszürke színű. Sz. átm. 16,3 cm f. átm. 5,5 cm M: 13,4 cm. 5. Kosfejes urna (4. kép 1-7. 9. kép): duzzadt pereme kihajlik, vállán árkolás látható. Kantharosz formájú, két egymással szemben levő vastag, 4,4 cm széles szalagfüle 5,1 cm-rel a perem fölé magasodik, és kosfejben végződik. Az edényfülek díszítettek, mélyített pontok és sima felületek variációjával, s mindkettő mellett az edény vállán kétoldalt négyszögletes keretbe foglalt geometrikus minta van, melyek sablon nélkül, szabad kézzel készültek. A füleken a kosfej orra hosszú, szarvai csavartak, s a minta a kosfejen rombusszal indul, majd kétoldalt háromszögekbe ágazik, ezek összeolvadó négyszögekben folytatódnak, s lényegében innen különbözik a két fül, illetve mintája. A 4. kép 2. és 11. kép 1. rajzon látható fül .négyszögekre osztott, melyeket „X" vésés négy háromszögre oszt, s ezeknél az első és á° harmadik alul és felül beböködött, a 2. és 4. 1. Hellebrandt M., 1980-82. 111. o. Lásd még Acta Arch. 1989. 439