A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

S.KOÓS Judit: Ritka bronzkori kardísz a Herman Ottó Múzeumban

RITKA BRONZKORI KARDÍSZ A Herman OTTÓ MÚZEUMBAN S. KOÓS JUDIT A miskolci múzeum régészeti raktárának rendezési munkái során egy leltári szám nélküli, ismeretlen lelőhelyű bronz karperec került elő. A régi leltárkönyvi bejegyzések és feljegyzések átnézése nem vezetett eredményre, így semmit nem tudunk arról, hogy ki hozhatta be, esetleg ajándékozhatta a múzeumnak, s hogy honnan. Azonban úgy véljük, hogy ez a hazánkban meglehetősen ritka típust képviselő darab a fentiek hiányában is érdekes, közlésre érdemes lehet. A karperec leírása: Három darabból ragasztott, sérült, hiányos, enyhén deformálódott, eredetileg henger alakú, kerek átmetszetű, duzzadt peremű. Felülete sűrűn bordázott, a két vége felé sima, elvékonyodó. Nyitott végű, visszapödrött.' H: 8,2 cm (1. kép). Az eddig ismert magyarországi kardíszek részletes ismertetését itt most nem kívánjuk megtenni, hisz azt már többen megtették előttünk.

2 Pusztán jelzésként említjük, mivel feldolgozásunk során kiindulópontként szolgáltak: a borsodgeszti és a nógrádmarcali csőkarpereceket. Három közülük öntött, zárt, míg a negyedik, egy nógrádmarcali darab az előbbieknél rövidebb, nyitott végű. Feltételezésünk szerint az ismeretlen lelőhelyű kardíszünk is ugyanebbe a körbe tartozik, párhuzamait, a vele rokonítható darabokat itt kell keresnünk. A lelőkörülményekre vonatkozó adatok hiányában megpróbáltuk összegyűjteni a formai, szerkezeti hasonlóságot mutató példányokat, elterjedésüket, tipológiai úton elvégezni a korszakba sorolást. A miénkkel megegyező darabra nem bukkantunk, azonban széles azok köre, amelyekkel rokonítható. Legnagyobb számban az Aunjetitzi kultúra németországi területeiről, ezen belül pedig Mecklenburg vidékéről közöltek hasonló karpereceket, illetve töredékeket. H. L. Janssen csoportosította is az általa ismert darabokat, s arra a megállapításra jutott, hogy az öntött, zárt tekercsek általános előfordulása Csehország területére, Hannover és Brandenburg környékére tehető. A nyitottak, az úgynevezett „mecklenburgi" karperecek Szilézia, Szászország, Csehország, Brandenburg és az északi országok területein lelhetők fel.

3 A felsorolt kardíszek között egyaránt megtalálhatók a bordázott felületűek, de vannak simák és bekarcolt díszűek is, melyek Morvaország és Alsó-Ausztria területéről származnak. H. Schubart az előbbinél jóval későbbi feldolgozásában foglalkozott az említett leletekkel, hozzátéve, hogy a mecklenburgi kincsleletek tartalmaznak ilyeneket.

4 Ismertetésében helyet kaptak a már Janssennél is tárgyalt nyitott, egymásra hajló végű, 1. HOMltsz.:88. 19. 1. 2. Tompa F., 1933-34. 33. tábla; Bóna I., 1958. 42-44.; Mozsolics A., 1967. 79.; Bóna /., 1975. 287-288. 3. Janssen, H-L. 1935. 54. 4. Schubart, H. 1972. 13. 431