A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

VIGA Gyula: Az észak-magyarországi fuvarosok. Egy sajátos „vállalkozói” forma a hagyományos árucserében

A 17-19. században jelentős munkát ad a fuvarosoknak az északról vízi úton érkező faanyag továbbszállítása. Már a 17. században jelentős tömegű fa érkezett a Vágón Liptó, Túróc, Trencsén megyékből, amit a komáromi szekeres gazdák szállítottak tovább az ország belseje felé.

31 Nagy jelentőséggel bírt a Garam vízi útja is.

32 A Tiszán szálakon érkező fát a kikötőkből Bereg, Szatmár, Szabolcs, Zemplén, Heves és Szolnok megyék jobbágy-paraszt fuvarosai továbbították rendeltetési helyére.

33 A múlt század második felétől a kitermelt fát a vasútállomásokra fuvarozták a paraszt szekeresek tömegei. Az épületfa, gerenda, deszka, zsindely mellett szekerek ezrei hordták évszázadokon át az Alföldre a felvidéki fa háziipar százféle portékáját is. A fuvarosok gyakran maguk is kereskedtek a fával: a közös erdőből járandóságként kapott, vagy pénzen váltott fát árulnak Pest, Vác, Gyöngyös, Eger, Miskolc, Sárospatak piacán, vagy az Alföldre szekereznék vele, ahol gabonára, élelemre cserélik. A fa fuvarozása - hasonlóan az erdőmunka más területeihez - az északi régió népességénél e tevékenység alaprétegéhez tartozik, amihez bármikor szívesen nyúl, ha rászorul. Nagy volumenű szállítás, s fokozatosan specializálódó fuvaros réteg állt a különféle ércek, de elsősorban a vas bányászatának és feldolgozásának szolgálatában. Bár Sztudinka Ferenc szerint a Szepes, Liptó és Zólyom megyei nagyfuvarosok azok, akik a vas fuvarozásában „uralkodnak",

34 a hazai vasércbányászat területi átrendeződésével párhuzamosan

35 egyre inkább a történeti Gömör területére koncentrálódott - az északi régióban - a vasérc kitermelése és feldolgozása. A vaskövet a bányák többségénél szekéren kellett a kohóig szállítani,

36 s maga a vas feldolgozása és értékesítése is elképzelhetetlen volt a fuvarozás nélkül. A gömöri fuvarozás, mint jellegzetes, az itt élő ember karakteréhez tartozó tevékenységi forma

37 kialakulását kétségkívül a vasgyártásnak köszönheti.

38 Gömörben a fuvarozás annyira általános tevékenység volt, hogy a 17-18. században egész falvak léteztek, amelyek lakói erre a foglalkozásra specializálódtak. Belőlük már a 17-18. században jellegzetes foglalkozási réteg kezdett kialakulni, amely nem sorolható sem az iparosok, sem a kereskedők, sem a földművesek közé.

39 A szekeresek szállították a bányákba a fát, s ők fuvarozták a kohókhoz a faszenet is. Mivel a bányák és a hámorok sokáig a földesurak kezében voltak, valószínűleg robotteherként nehezedett a fuvarozás a jobbágyság egy részére,

40 ám igen hamar kialakul a bérfuvaros-kereskedők vállalkozó típusa, elsősorban a kész vasáruk értékesítésére. Az Alföldre vonuló vasas szekerekről gyakran történik említés a vámnaplókban. (Ezt fentebb a tokaji és tiszalúci vám kapcsán említettem.) Nógrád megyében a 17. században vasas szekerektől 1 sing vas vámot szedtek.

41 A gömöri fuvarosok hordták szét távoli tájakra azt a sokféle vasárut, ami a vasverőket, hámorokat elhagyta. Márkus Mihály révén a mecenzéfi vasáruk jelentőségét 31. Kecskés L., 1987. 192., 215. 32. Fényes E., 1847. I. 59-60. 33. Cseri A/., 1986.211-212. 34. Sztudinka F., 1901. június 23. 2.; Sztudinka F., 1911. 107. 35. ZsámbokiL., 1982. 13-48. 36. Paládi-KovácsA., 1985.313. 37. Andrásfalvy B., 1972. 145. 38. Gallo i. m. 68. 39. Gallo i. m. 67-68. 40. HeckenastG., 1987. 81.41. Pálmány i. m. 180. 25* 387