A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

FALUSSY József: A „szerencsi” Rákóczi

A békekötés után, 1606 őszén, „hic fáma est" Bocskai visszavonul erdélyi fejedelemségébe. Rákóczira ismét a birtokaira visszahúzódó nagyúr szerepe vár. Bocskai halálhíre (1606. december 29.) nem érhette váratlanul. A fejedelem súlyosbodó betegségéről már korábban is kaphatott híreket. Leghamarabb - a téli útviszonyokat, a Kassa-Kolozsvár távolságot figyelembe véve - 1607. január 8-10-e körül értesülhetett a fejedelem haláláról. Gyorsan, határozottan cselekszik. Január 12-én dátumozott levelében még e hónap 22-ére országgyűlést hívott össze Kolozsvárra. Hogyan reagáltak a halálhírre a különböző politikai erők, személyek? Ismeretes, hogy Bocskai végrendelete értelmében utódja Homonnai Bálint lett. A már beteg, halálra készülő fejedelem Erdély és Felső-Magyarország harmonikus kapcsolatának megvalósítóját látta a fiatal főúrban, aki számára titokban a török jóváhagyását is biztosította. Nem véletlenül Homonnainak írja Murád szultán: „. . . méltónak ítéltetek arra, hogy István helyét halála napjától kezdve betöltsed, Erdély és Magyarország királya légy."

99 A szultán megerősítő irata és a fejedelmi jelvények is Homonnaihoz indíttatnak a későbbiekben. A császár és Mátyás főherceg Bocskai halálával a bécsi béke pontjait semmisnek, Erdélyt Magyarországhoz tartozónak tekintik. Ezt a törekvésüket tükrözi Mátyásnak az erdélyi rendekhez írt levele: ne tegyenek semmit, várjanak a fejedelemválasztással. Az erdélyi rendek a bécsi béke értelmében a császár döntését türelemmel várják.

100 Még potenciális trónkövetelő volt a 18 éves Báthory Gábor, őt Bocskai István, volt táborának néhány - akkor - kevéssé ismert személyisége: Imreffy, Bethlen Gábor támogatta. A Báthory-párt a nagyvezérrel azonnal kapcsolatba lépett, és jelöltjük hajdani nagy ősére, Báthory István erdélyi fejedelemre és lengyel királyra hivatkozva, kérték a török támogatást Báthory Gábor Erdély fejedelemségéhez. Kendy István 1607 elején szervezkedne Erdélyben, de pártja nincs. Szilvási Boldizsár a török védelme alá húzódott erdélyi bujdosók fejedelemjelöltje pedig nem hallatt magáról. Az erdélyi rendek Bocskai végrendeletére orrolva, a főherceg levelén felzúdulva, a liber electio (szabad fejedelemválasztás) mellett állnak ki. A január 22-i országgyűlés, immár a rendek akaratából, újra kormányzóvá választja Rákóczit, tehát megerősíti tisztségében. Megbízatása a fejedelem temetéséig, illetve a fejedelemválasztásig szól, és tanácsot rendelnek mellé. Törvényt hoznak: a kormányzó találja meg azokat az urakat, akik,,. . . maguknak pártot keresnek", s hagyjanak fel a titkos cselszövésekkel, majd a fejedelemválasztó gyűlésen lépjenek fel nyíltan.

101 Kassára is levél megy, a holttestet szállító menet indulásának elhalasztását szorgalmazva.

102 Rákóczi ugyanakkor védelmi előkészületeket tesz. A székelyeket február 8-ra Marosvásárhelyre gyülekezteti. Végül összehívja 1607. február 8-ra az országgyűlést. Kedvező helyzetben van, a fejedelem nélküli tartomány kormányzója, és benn van Erdélyben. Felhasználva, hogy a rendek sarkalatos joguk, a liber elecio mellett kardoskodnak, szervezi ellenállásukat. Itt derül ki, nemcsak jó katona, de tehetséges államférfi is. A kínálkozó alkalom maximális felhasználója. Tulajdonképpen nincs „gyökere", birtoka Erdélyben, senkire sem számíthat (Bocskai talán éppen emiatt tette meg kormányzónak, ti. nem lehetett versenytársa). Homonnai Bálint portai támogatást élvez, Báthory Gábor mellett a családi tradíciók szólnak. A rendek szerint a negatívumok miatt, személye kívánatos.

103 A rendek képviselőjeként léphet fel. 1607. feb99. TMAO 1868-74. I. k. 60-62. 100. EOE V. k. 448-449. 101. EOE 443. 102. Csak 1607. febr. 3-án indult a halottas menet Kassáról. 103. Erdély, 1986. II. k. Makkai L. találó megfogalmazása. 352