A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

FALUSSY József: A „szerencsi” Rákóczi

ruár 8-án'

04 a kolozsvári országgyűlés Rákóczi Zsigmondot választja fejedelemmé. Ellenfelei ekkor Bocskai temetési menetében közelednek Erdély határa felé. A fejedelemválasztás körülményeiről, lefolyásáról megoszlanak a vélemények. A kortárs Nyáry Pál (Homonnai bizalmasa) csalárdsággal vádolja, s azt írja, az országnak csak harmadrésze választotta.

105 Szilágyi Sándor szerint „egy szívvel-nyelvvel".

106 Inkább úgy fogalmazhatunk, hogy a kialakujt Homonnai-ellenes hangulatban megválasztásakor komoly nehézséget senki sem támasztott. Az erdélyi rendek választása nagy meglepetést keltett. A császár és a szultán azért tartózkodtak a beavatkozástól, mert tartottak a fegyveres konfliktus kirobbanásától. Mindenki nyugalomra intett. Murát pasa, nagyvezér felszólította Rákóczit, hogy Homonnaival békességesen egyezkedjen és „. . . úgy végezzenek, hogy amint szintén az előbbi fejedelem magyarországi király lévén, nagyságos is Gubernátor, az hatalmas császárnak így szolgáljatok".

107 A felső-magyarországi rendek is kassai gyűlésükről arra kérik Homonnai Bálintot „. . . ne igyekezzék egy kis méltóságnak kívánságával, mind magát elveszteni, mind édes hazáját . . . megháborítani".

108 Az új fejedelem a maga oldalára szeretné állítani a törököt. Felsorolja azokat a körülményeket, melyek megválasztására befolyással voltak, s a szultántól megerősítését kéri „. . . kinek mind magunkat, mind országunkat igaz hűséggel kötelezzük".

109 Az idő sürget. Musztafa aga már Magyarországon van a fejedelmi jelvényekkel, a Homonnait elismerő athanáméval. „Minthogy a mi divánházunkhoz és fényes portánkhoz néhány időtől hasznosan és igazán szolgáltál, . . . annak az hütlevelünknek tartása szerint, az melyest az megholt István királynak adtunk volt, hogy valakit utána fejedelemnek javallana hagyni magahelyében, az lenne, kinek kötelességét és igazságát, melyet Császári méltóságunkhoz, ahhoz képest hitele levén szavának nálunk, mint szintén magának életében most is azonképpen küldöttünk, hogy esmét ő felsége helyett király és fejedelem legyen."

110 Rákóczi megvesztegeti a követet, s az athanáméba a kivakart Homonnai Bálint helyett az ő neve kerül.

111 A nagyvezér ugyan vitatta a rendek szabad fejedelemválasztási jogát és megírta, hogy „. . . elrontották az athanámé hitlevelet",

112 de a dolognak nem lett politikai következménye. Rákóczi maradhatott fejedelem. A hadakozás elkerülésének szándéka erősnek bizonyult. A császár, Mátyás főherceg és a felső-magyarországi rendek közös jelöltje Homonnai Bálint marad. Arra buzdítják, hogy volt apósával kiegyezve, békés úton vegye át a fejedelemséget. Rákóczi elzárkózik, Homonnai radikális megoldást sürget, de be sem mehet Erdélybe. A fejedelem hatalmának megszilárdítására törekszik. A rendi igényeket kielégíti, belső bázisának kiszélesítésére birtokadományokat tesz. Az egyetlen, katonailag használható erőt, a székelyeket igyekszik megnyerni nagyszámú lófőség adományozásával. Generálisuk, Pettki János, bizalmas embere. 1607 márciusában Homonnai fenyegető fellépése idején, huzamosabb ideig, közöttük Marosvásárhelyen tartózkodik. 1607 nyarára sem tisztázódik a helyzet. Annyiban változik, hogy Mátyás főherceg, Forgách Ferenc esztergomi érsek és Forgách Zsigmond felső-magyarországi főkapitány 104. EOE VIII. k.-ben Szilágyi S. febr. 12-re teszi, Erdély II. k.-ben Makkai L. febr. 9-re, Trócsányi Zs., DME i. m. '89. febr. 8-ra. 105. TT. 1899. 277. 106. EOE. VIII. k. 526. 107. AZT, 1905. 156. 108. II. 1898. 275. 109. Történeti lapok 1876. 862. 110. Horváth M., 1864. 54. 111. Szilágyi i.m. 108-109. 112. TMAOI. k. i. m. 68-71. 23 353