A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

FALUSSY József: A „szerencsi” Rákóczi

és Mágochy hadaival már 1604 novemberében Bocskai mellé állt.

89 Rákóczi sem valószínű, hogy fél évet várt volna melyik oldalra áll. A többiekhez hasonlóan el kellett köteleznie magát. Döntését megkönnyítette, hogy sorstársai a Habsburg perektől még többet elszenvedők Bocskai oldalán találhatók. Csatlakozása 1604 novemberében történhetett Kassán. Az 1604/1605. év fordulóján már ő és Csáky István közvetített Bocskai és Basta között.

90 Ezután a szerencsi országgyűlésig

91 (1604. április 17-20.) nem találkozunk nevével. Az országgyűlés elején nincs is jelen, a fejedelem ezért neheztel is kissé rá.

92 „Mikor erre az országgyűlésre nagy számban összejöttek, Bocskait mindnyájan fejedelmükké választották, s mindenkinek megengedték vallása szabad gyakorlását, de katolikusán, lutheránoson és kálvinistán kívül . . . más vallásét nem. Az ország hadseregének parancsnokságát Homonnai Bálintra, a testőrség gondját Széchy Györgyre bízták. Elhatározták, hogy milyen felszereléssel, hány katonával, és milyen fényes kísérettel készülnek fel Erdély elfoglalására."

93 Április végén Bocskai ismét Rákóczit és vejét, Homonnai Bálintot küldi Báthory Istvánhoz egyezkedésre.

94 ERDÉLY ÉLÉN Erdélybe való bevonulásakor Bocskai fejedelem a magyarországi főurak közül Rákóczit és az erdélyi Csáky István vitte magával. Rákóczi a tekintélyesebb, Csáky viszont kitűnően ismerte a helyi viszonyokat. Az erdélyi ellenzék fölötti győzelem nem teljes, Segesvárt Rácz György csak 1605. szeptember 9-én adja fel. Szeptember 14-én a medgyesi országgyűlésen beiktatják a korábbi megválasztott erdélyi fejedelmet, Bocskai Istvánt, méltóságába. A fejedelem kinevezi, a rendek megerősítik Rákóczi Zsigmondot Erdély kormányzói tisztében. E posztra már csak Rákóczi jöhetett számításba, mert Csáky István az országgyűlés ideje alatt meghalt.

95 Kormányzása idején a rendi kiváltságok védelmezője.

96 Ebből az időből egy vallásügyi rendelete ismeretes: 1606. március 7-én, az unitárius és szombatos vallási gyakorlat ellen irányul.

97 Adóbeszedésre nincs gondja, hiszen a kincstartó Bocskai kinevezettje, Haller Gábor. Legfeljebb az adóbeszedést sürgeti meg.

98 Kormányzása kezdetén csak Déva volt császári kézen. Nagy Albert vezeti az ostromot. Rákóczi Zsigmond személyesen nincs jelen, de határozottan intézkedik: Pettki Jánoshoz ír, a székelyek felültetésére, élelmiszerek beszerzésére, zsoldosok fogadására. 1605. november 11-én a védők szabad elvonulás fejében feladják a várat. Gondoskodik Erdély határainak védelméről, figyelmeztet a Maros mentén és a Vaskapunál lehetséges határbetörés veszélyére. Funkciója szerint a fejedelem akaratának érvényesítője. Csak erdélyi ügyek tartoznak hozzá, a Magyarországot és Erdélyt egyaránt érintő ügyeket Bocskai intézi. Rákóczi tevékenységét higgadt határozottság és erélyes fellépés jellemzi. Szoros kapcsolatot épít ki Pettki Jánossal, a székelyek generálisával. Rácz György és Kamuthy Farkas fogságának helytelenítésével pedig Bocskai ellenzékében kelt maga iránt bizalmat. 89. TT 1904. 458-459. 90. MOE XI. 121-122. 91. Bocskai István fejedelemmé választása. Rá kb. egy évre, 1606. márc. 9-én Bocskai, Szerencs mezővárosnak kiváltságlevelet adott, amelyet, 1620-ban Bethlen Gábor megerősített. AZT 1916-26. 88-89. 129-130. 1926. 7-8. 92. TTXIX: 105. 93. Istvánffy i. m. 456-457. 94. TTua. 95. EOEV. k. 401. 98. Uo. 399. 351