A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

FALUSSY József: A „szerencsi” Rákóczi

Rákóczi Zsigmond 1586-ban szerepel először szendrői főkapitányként.

21 Elődje 1580-ban Serjéni Gáspár. Persze végigjárja a ranglétrát. Nem közemberként, hanem kisebbrangú lovastisztként kezdi szolgálatát, ti. köznemes fia. 1583,

22 1584-ben

23 a szendrői magyar lovasok kapitánya, majd az egész magyar őrség kapitánya,

24 végül az egész várőrség (magyar, német) főkapitánya. Ez a tisztség származásához képest, az átlaghoz képest nagy előrehaladást jelent. Bizonytalan, hogy hol, mikor, milyen harcokban vett részt,

25 mindenesetre kinevezésekor tapasztalt végvári tiszt. Mivel ekkor még nem rendelkezik számottevő birtokkal, ti. 1587-ig első házasságáig (Alaghy, Mágochy javak), feltűnő kölcsöneinek nagyságrendje. Pl. 1579: 1000 Ft, 1580: 3000 Ft kölcsön

26 végházak szükségleteire, (Johann Rueber felső-magyarországi főkapitánynak és a Szepesi Kamarának). Zálogul tőlük Szerencset kapta. 1583-ban Rudolf császár 3000 Ft-tal megemeli a zálogösszeget. Egyéb kölcsönökkel együtt Szerencs zálogösszege az 1587-es évben 9160 Ft-ot

27 tett ki. Még első házassága után sem lehetett birtokaiból olyan óriási jövedelme, mint ami későbbi birtokszerzéseinél (a zálogbirtokok zálogösszegében) kimutatható. Honnan, miből tett szert ennyi pénzre? Csak feltételezhetjük,

28 hogy a szendrői végvári tiszt, majd főkapitány a Hegyaljai borával kereskedett Lengyelország felé, pénze ebből származott (és hadivállalkozásokból). Szerencs nem tartozik a klasszikus hegyaljai borvidékhez,

29 bortermelése kevés, Mégis alkalmas Rákóczi számára arra, hogy az igazi borvidék peremén megvethesse lábát. Gabonát innét is eladhat, pl. a tokaji helyőrség számára. Nem tartozik a 12 mezőváros közé, melyek a teljes hegyaljai bortermelés 88,3%-át adják

30 (ti. Szerencs). Első házassága a tekintélyes középbirtokos nemest, a szendrői főkapitányt egy csapásra Felső-Magyarország egyik legtekintélyesebb birtokosává teszi. Felesége, özvegy Mágóchy Andrásné, Alaghy Judit. A házasságkötés pontos dátuma nem ismert, de 1587-ben történhetett legkorábban, mert ez év augusztusában már a Mágoczy-árvák gyámjaként

31 szerepel. Mágochy-birtok (beleértendők Mágochy András korábban elhalt Gáspár testvérének jószágai is): Munkács, Torna, Lednic uradalma ... A sikeres házasság, a hatalmas birtokok meghozták Rákóczi számára a kiemelkedő tisztséget, az 21. Boravszky, i. m. 33. 22. Magyar Udvari Kancellária Levéltára: Liber Regi, továbbiakban: M. kanc: LR4. k. 355. Magyar Kamarai Levéltár- (Magyar Kamara Archívuma) Neoregestrata Acta, továbbiakban: M. Kam. NRA 1483/3. 23. M. Kam. NRA 1139/59. 24. M. Kanc.: LR 4. k. 534-535. 25. AZT, 1905. 155. 1573-ban Prépostváry Bálint kassai főkapitánnyal együtt a nógrádi törököket veri meg. Szilágyi S., 1868. i. m. szerint 1575-ben Békés Gáspár erdélyi hadjáratában vesz részt. 26. M. Kam. NRA 1054/40. 27. Soós E., 1917. 13. A 2160 Ft 50 dénár újabb zálogösszeg emelés 1587-ben R. Zs. zsoldhátralékának rendezésére szolgált. - M. Kanc. LR 4. k. 470. Az 1583-as 3000 Ft-ra. - M. Kanc. LR 4. k. 355-356. 28. A Rákóczi-birtokok gazdaságtörténetére 1. Makkai L., I. R. György gazdasági iratai. Bp. 1954. Ebben érintőlegesen szól R. Zs. borkereskedéséről is (ő még a később elégett R-Aspremont lt. anyából dolgozott). 29. Tanulmányok . . . 1966. 24. 30. Tanulmányok 24. Kiemelkedő bortermelő oppidumok: Keresztúr, Liszka, Sárospatak, Szántó, Tállya, Tarcal, Tokaj, Tolcsva. A bortermelés mellett jelentős szántóművelők: Erdőbénye, Mád, Kispatak, Zombor. Innen maradt ki Szerencs minimális bortermelése miatt. Zemplén megye délnyugati sarkának szántóművelő falvai: Berzék, Dob, Gesztely, Girincs, Harkály . . . 31. M. Kam. NRA 903/36. 343