A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

FALUSSY József: A „szerencsi” Rákóczi

egri főkapitányságot. A „sikerembert" 1588 májusában

32 Ernő főherceg nevezte ki Eger élére. A végvárak főkapitányi tisztségeinek betöltése fontos szerepet töltött be a Habsburgok és a magyar rendek viszonyában. Egyaránt fontos volt mindkét fél számára, hogy idegenek vagy magyarok foglalják el e fontos katonai pozíciókat. Társadalmi vetülete is volt ennek, hiszen a végvárakhoz tartozó magyar jobbágynépességet a magyar származású főkapitány - az ország és saját maga érdekében (mint földesúr) - csak jobban igyekezett oltalmazni, mint a magyarsághoz alig kapcsolódó, a helyi viszonyokat nem, vagy alig ismerő idegenek. Egy katonailag sikeres magyar főkapitány a jobbágyság körében is népszerűbb volt. 1580-ban

33 a rendek fölterjesztése ment a királyhoz, legalább Egerbe nevezzen ki magyar főkapitányt. Az 1583-as országgyűlésen

34 a rendek felirata magyar főkapitányokat kért a várakba. Rudolf válasza: Kanizsa, Pápa, Palota után Egerbe is magyart nevez ki e tisztségre. Az 1587-88. évi országgyűlés

35 a főkapitányságokba (Szlavónia, Dunántúl, Dunáninnen, Felső-Magyarország) vizsgálóbizottságok kiküldését határozta el. Mindegyikbe 4-4 taggal: 2-2 főnemes és köznemessel. Felső-Magyarországon a köznemesi ellenzék vezérei Rákóczi Zsigmond és Szokoly Miklós töltötte be a két köznemesi helyet. Eger helyzete az 1552-es ostrom után is nagyon nehéz volt. ÉK-ről a török kezén levő Ajnácskő, Dédes, Putnok, DNy-ról Hatvan, Jászberény, őrségei jelentették az állandó veszélyt. A vár modernizálása csak 1568-tól vette kezdetét. 1582-ig Octavio Baldigara, majd 1596-ig, a vár elfoglalásáig Cristoforo Stella vezetésével.

36 Az őrség létszáma

37

1580 körül csekély, kb. 1100 fő, tüzérsége jelentősebb.

38 A vár fenntartására szolgáló egri püspöki jövedelmek

39

1588-ra a fokozódó török előrenyomulás következtében erősen megcsappantak.

40 Hozzájárult ehhez még az is, hogy a tizedjövedelmeket a földesurak nagyrészt kisajátították. A vár szolgáltatásainak kb. fele elveszett, mert a falvak többsége behódolt a töröknek. A „se pénz, se posztó" a fizetetlenség, zsoldsikkasztások kikezdték a harci szellemet, 1578-ban

41 a várban lázadás robbant ki. Rákóczi kinevezésekor a felső-magyarországi köznemesség legnépszerűbb emberére nehéz feladatok vártak. Katonai funkciójából eredően a vár erősítését tovább kellett folytatni, emellett fel kellett emelni az őrség létszámát. Hivatala elfoglalásakor a létszám 950 főre rúgott (500 magyar lovas, 200 magyar gyalogos, 250 német gyalogos).

42 De 1589-90-re a várőrség már kb. 1270 főt számlált.

43 Az egri püspököt illető minden jog (kivéve az egyházi ügyek intézését) a főkapitányt illette: e püspöki birtokok 32. Szederkényi i. m. 270. 33. Magyar Országgyűlési Emlékek (továbbiakban MOE) VI. 349. 34. MOE VII. k. 147. skk. 35. Szederkényi N., i. m. uo. 36. Pataki V., i. m. 26-28. 37. Pataki i. m. 28. 38. Pataki i. m. 23. 39. A vár fenntartására szolgáló püspöki jövedelem megoszlása: földesúri jövedelmek a püspökség Heves, Borsod megyei falvaiból; tizedjövedelmek: Heves, Borsod, Abaúj, Sáros, Bereg, Zemplén, Szabolcs megyék és Zaránd megye egyrésze; rendkívüli jövedelmek: Pest, Heves, Borsod, Solt, Szolnok, Csongrád egyrésze; városi jövedelmek: (a hódoltságból): Szeged, Kecskemét, Cegléd, Debrecen. 40. Ruzsási. m. 54-57. 41. Patakit, m. 28. 42. Szederkényi i. m. 271. 43. Uo. 273-274. A megoszlás: 370 magyar lovas: Balázs-Deák István, Balassa Ferenc vezetésével 312 magyar lovas: Pethő István vezetésével, 66 magyar lovas: R. Zs. vezetésével, 200 magyar gyalogos, 250 német gyalogos, 70 német lovas. 344