A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

JOÓ Tibor: Árpád-kori emlékek Regensburgban és Passauban

felesége -, s Brigida, aki a regensburgi Mittelmünster kolostornak lett az apátnője. Gizelláéknak Wolfgang regensburgi püspök volt a nevelője; a család lelki atyja, fő tanácsadója,

12

" a magyarországi latin térítés 972. évi pionírja. Wolfgangot 968-ban szentelték pappá, 972ben már regensburgi püspök és amellett a St. Emmeram kolostor apátja, aki 975-ben szétválasztotta ezt a két méltóságot. A papság szellemi nívójának emelésére, iskolák és kolostorok szervezésére törekedett. 994. október 31-én halt meg. A St. Emmeram kriptájában nyugszik. Civakodó Henrik mind a négy gyermekének nevelése terén szerzett érdemeit ki is emeli a német irodalom.

1211 Szent Mathilde (Madarász Henrik második felesége) Gizella dédanyja volt, de Gizella unokahúga volt III. Ottó császárnak is, aki nagyanyja - Adelhaid (Nagy Ottó özvegye) - gyámsága alatt nevelkedett. Adelhaid viszont Gizella burgundiai nagyapjának volt a testvére.

13 Gizella rokonságban volt Szent Adalberttel, a későbbi prágai, majd gnéznai érsekkel is. III. Ottónak egyébként Theofanu bizánci császárleány volt az édesanyja, a nevelője pedig Aurillaci Gerbert érsek, korának egyik legnagyobb tudósa, aki 999-től II. Szilveszter néven pápa lett. Ezzel a családdal és környezettel került kapcsolatba és közeli rokonságba István! István apja - Géza fejedelem - az említett Nagy Ottó császár quedlingburgi udvarába küldte el 973-ban a követeit, s az Ottók imperiumával, valamint az ott megjelent többi fejedelmi küldöttel megteremtette a békés kapcsolattartás és együttműködés lehetőségeit. Gézának igen bölcs cselekedete volt az is, amikor Civakodó Henrik halálát követően megkérte fia, Vajk (István) részére Gizella bajor hercegnő kezét,

14 s ez a házasság IV. Henrik (a későbbi II. Henrik császár) támogatásával, s az akkor Regensburgban tartózkodó III. Ottó beleegyezésével 996-ban létre is jött. (Ismeretes ennek a hatása a keresztény vallás magyarországi megerősödésére, a magyarság beilleszkedésére, az új intézmények meghonosodására.) Gizella tehát István felesége, majd a koronázás után a magyarok királynője lett. (A regensburgi eljegyzésre emlékeztet a regensburgi Alté Kapellében látható, s 3. sz. képünkön bemutatott falikép is.) A királynéként eltöltött 38 évből egyházi építkezéseiről, az egyházakat támogató adományairól vannak emlékeink, de az Ottó-kori művészet igen értékes és becses kincseként tartják számon az édesanyja 1006-ban bekövetkezett elhalálozása alkalmából a temetkezési helyének ^$£b&JS' 9. kép. I. András király tihanyi sírköve (archív felvétel nyomán) 12a SchlemmerH., 1973. 11. 12b Carsten-WarnkeP., 1981.78-79. 13. Taddey G., 1977. 663. 14. GyörffyGy., 1977. 114-115. 329