A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

JOÓ Tibor: Árpád-kori emlékek Regensburgban és Passauban

- a regensburgi Niedermünster kolostornak - adományozott, valószínűleg Regensburgban készíttetett,

15 arannyal bevont, email, gyöngy, drága és féldrága kövekkel kirakott, 44,5 cm magas és 32 cm széles keresztet (amelyen a megfeszített lábainál láthatók Gizella és az édesanyja, s) amelyet most Münchenben, a Residenzmuseum kincseskamrájában őriznek (4. kép). Ugyanilyen pótolhatatlan érték az 1031-ben hímzett ún. koronázási palást (amelyet a Király és Gizella királyné 1031-ben a székesfehérvári prépostságnak adományoztak, s amelyet a XII. század vége óta némi átalakítással koronázó palástként használnak), amelynek bizánci eredetű szederjes bíborselymére arannyal hímeztek Gizella királynő és udvarhölgyei egyházi motívumokat (a diadalmas Krisztust, az imádkozó Máriát és Szent Jánost angyalokkal; szent személyiségeket: az apostolokat, 13 mártírt, 9 hitvallót és 12 szüzet, akik között látható István király és Gizella királyné is, sőt közöttük egy fiú mellképe, amely minden valószínűség szerint Imrét ábrázolja).

16 Német művészettörténeti munkák rokonnak tekintik a mi koronázási palástunkat a Szent Kunigunda palásttal, amelyet II. Henrik császár felesége készíttetett. Mind a kettőt a regensburgi művészeti központtal hozzák kapcsolatba. Ismert a művészettörténetben az a palást is, amelyet István és Gizella az egyik kortárs pápának küldött ajándékba, amely azonban a francia forradalom alatt Metzben elpusztult. Ezt nem liturgikus képek díszítették, hanem növényi fonadékban egymással szemben álló madarak.

17 A művészettörténet területéről a történeti események közé visszatérve, csak azt rögzíthetjük, hogy Gizella királynét - férjének 1038. augusztus 15-i halála után - a királynak korábban tett fogadkozások ellenére jogaitól megfosztották, sőt az utód Orseoló Péter már a temetést követő évben szembefordult Gizellával. Nemhogy az eltartására rendelt javakban másokkal szemben megvédte volna, hanem birtokaitól megfosztotta és egy várba záratta,

18 s további megpróbáltatásokat is el kellett viselnie. A magyarok már 3 év után (1041-ben) elűzik Pétert, aki III. Henrik császárhoz fordul segítségért, s Henrik hadai 1044. július 5-én Ménfőnél legyőzik Aba Sámuel seregét, s Abát menekülés közben megölik. Péter ismét elfoglalta a trónt, második uralkodása 1046-ig tartott. Gizellát vagy 1044-ben, vagy III. Henrik 1045. májusi magyarországi útja során (amikor a császár Székesfehérvárott járt) szabadították ki, s vitték magukkal a császári seregek.

19 Ez éppen időben történt, mert röviddel ezután került sor a Vataféle pogánylázadásra, s 1046 szeptemberében a Vazul-fi I. András került a magyar trónra. (A következő évszázadokban uralkodó Árpád-háziak már mind a Vazul-ág leszármazottai, s ezen időszak alatt mindig ébren tartották azt a vádat, hogy Vazul megvakításának, Péter trónra kerülésének stb. mind Gizella volt az oka.) Gizella az új császárral is rokonságban volt, hiszen III. Henriknek a nagyanyja Gizella anyjának féltestvére volt, s a fiatal III. Henrik nevelője és gondozója - Brúnó püspök - Gizellának az édesbátyja!

20 Ilyen előzmények után került Gizella özvegy királyné Passauba, ahol a niederburgi Benedek-rendi apácakolostornak lett az apátnője 1045-ben, s az is maradt a haláláig.

21 Ezt az apátságot 1010-ben még Gizella bátyja, II. Henrik emelte birodalmi apátsággá. Az ottani kolostortemplomban, annak ma Parz-kápolnának nevezett részében temették el. Az eredeti sírfedlap még megtalálható, afölé emeltek egy gótikus díszsírt. 1908-ban 15. SchindlerH., 1978. 110-112. 16. Györffy Gy., 1977. 353-355. 17. Györffy Gy., 1977. 355. 18. Karácsonyi J., 1929. 5., 8., 10. 19. WimmerO., 1966.244-245. 20. SchmiedW. M., 1912.7. 21. MaderF., 1919. 249-251. 330