A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)
JOÓ Tibor: Árpád-kori emlékek Regensburgban és Passauban
ÁRPÁD-KORI EMLÉKEK REGENSBURGBAN ÉS PASSAUBAN JOÓ TIBOR Krisztus születése utáni második évezred utolsó századának második felében világszerte növekedett a lakosság történelmi érdeklődése, s évszázadunk két nagy világégése, a bekövetkezett nagymértékű társadalmi, ideológiai és területi változások után és közben egyre nagyobb érdeklődés fordul az előzmények, a közeli és távoli múlt történései, azok okai és összefüggései felé. Különösen ez a helyzet hazánkban, s Közép-Európa népei körében, ahol évszázadok alatt kialakult helyzet változott meg gyökeresen, évtizedek alatt ismételten - s évszázadokra kihatóan - változtak az országhatárok, az etnikai és egyéb kapcsolatok, olyan politikai és egyéb körülmények között, amelyek mellett nagyon szűk tere és lehetősége volt a történelmi előzmények tárgyilagos feltárásának, elemzésének, vagy egyáltalán tanításának. Az önálló magyar államiság közelgő ezeregyszáz éves évfordulójára figyelve, első királyunk születésének ezredik évfordulójáról megemlékezve, s országlásának közel negyven esztendejét elemezve, majd ez évben halálának 950. évfordulójáról nemcsak hazánkban, hanem egész Nyugat-Európában értékelő, tudományos ünnepségsorozatokat tartva, nem is elsősorban a magyar őstörténet, illetve a honfoglalásunk (honfoglalásaink) előtti időszak vizsgálata vett nagyobb lendületet, keltett nagyobb érdeklődést, hanem a megtelepedés körülményeinek, az életforma-változások hatásainak, a kalandozások történéseinek, okainak és következményeinek, Géza és István uralkodása előzményeinek tisztázása, a térítési kezdeményezések körülményeinek rendszerezése, majd az európai adottságok közé való beilleszkedésünk ténye, társadalmi hatásai kerültek előtérbe. Már a kilencedik század végén közvetlen, s rendszeressé vá't kapcsolatba kerültünk a szomszédos területen lakó bajor törzsekkel, harcokat folytattunk és szövetségeket kötöttünk velük, rokoni kapcsolatok létesültek fejedelmeink és hercegi családjaik között. E kapcsolatok létezésére még ma is találhatunk emlékeket a mai Bajorországban. A nyugati magyar térítésben igen nagy szerepe volt apassaui és a regensburgi püspököknek, ezért e két ősi városra (azok néhány román kori, vagy gótikus formában átalakított templomában, illetve kolostorában található Árpád-kori emlékekre) korlátozom e tanulmánybeli ismertetéseimet. Árpád-kori kapcsolatainkra utaló emléket találunk a Regensburgtól kb. 30 km-re (északkeletre) Walderbachban fekvő 12. századi cisztercita kolostor templomában, de még fontosabbakat a Münchentől délnyugatra - az Ammer-see melletti -Andechs Benedek-rendi kolostorában, ahol nagy értékű relikviákat őriznek Árpád-házi Szent Erzsébettől. így 1221-ből származó menyasszonyi ruháját és nyakláncának azt a keresztjét, amelyet 1227-ben IX. Gergely pápától kapott stb. Árpád-házi Szent Erzsébetről 1986-ban jelent meg - az Akadémiai Kiadó gondozásában Sz. Jónás Ilona tollából - „Árpád-házi Szent Erzsébet" címen könyv, képekkel és térképekkel, s ezen túlmenően több leszármazási táblázattal, melyek közül mind az 21 321