A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

JOÓ Tibor: Árpád-kori emlékek Regensburgban és Passauban

Andechs-Meráni-ház leszármazási táblázata, mind a türingiai tartományi grófok leszármazási táblázata méltatást érdemel, de különösen fontos az Árpád-házból a XIII-XIV. században leszármazott női szentek sora, akik között Szent Erzsébeten kívül még Boldog Ágnes, Boldog Gertrúd, Boldog Kinga, Boldog Jolánta, Szent Margit, portugáliai Szent Erzsébet és Árpád-házi Boldog Erzsébet, III. András leánya.

1/a A Münchentől északra fekvő Scheyern kolostorában is vannak XVII. században készült olyan táblaképek, amelyek Szent István és Gizella jegyességének emlékére készültek. Nem lehet a célom az emlékek kiterjesztő értelemben való továbbsorolása, hiszen Szent István feleségének életével (a tanulmányom beadását követően készült) alapos szakmunka igen részletesen foglalkozik. (Dr. Szántó

v

Konrád O. F M.: Boldog Gizella első magyar királyné élete címmel.) Szántó Konrád könyvét az Ecclesia kiadó 1988 májusában adta ki, abban az időszakban, amikor magyar katolikus egyház feje is lerótta kegyeletét - egyházi küldöttség élén - Gizella napján, a passaui Gizella-sírnál. Az egyes emlékek jelentőségének kiemelésére, nem kellően ismert, vagy vitatott tények ismételt kimunkálására azért is szükség van, mert sokszor még a bebizonyítottnak tartott ismeretanyagot is vitatják. Ezt láthatjuk abból is, hogy a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. 1982. (Veszprém, 1983.) kiadvány 125-168. oldalán közölték Uzsoki András: Az első magyar királyné, Gizella sírja című igen alapos, szakirodalmi (történelmi, régészeti, antropológiai, műemléki, irodalomtörténeti stb.) hivatkozásokkal, részletekkel, összehasonlításokkal, az egyes korszakokban elfoglalt álláspontokat elemző levezetésekkel ellátott tanulmányát, melynek összegzése rögzíti, hogy „/. (Szent) István magyar király feleségét, a bajor származású Gizella királynét nem Székesfehérvárott, sem nem Veszprémben, hanem Passauban temették el. Eredeti, hiteles sírja és sírlapja a Niedernburg kolostor templomában látható, mely fölé 1420 táján gótikus felépítményt készítettek."

1 Ismerteti a tanulmány azt is, hogy Wolfgang Maria Schmied müncheni kutató, s Ferdinánd Birkner antropológus 1908-1911 közötti megállapításait Schmied 1912-ben Münchenben közzétette, de ez a munka 1913-ban Magyarországon és magyar nyelven is megjelent. Mindezek ellenére: 1910-től kezdődően számos tanulmányban vitatták Gizella passaui eltemettetésének tényét, s síremlék hitelességét, illetve bizonygatták, hogy Gizellát nem Passauban, hanem Veszprémben temették el, egyesek még a Kassa melletti Makrancon talált sírkő hitelességét bizoriygatj ák e kérdésben, de 1930-38-ban e kérdésben az volt a vita alapkérdése, hogy Gizella királyné hamvai kerüljenek haza Székesfehérvárra, Szent István városába. Uzsoki András még azt is kimutatta, hogy az utóbbi évtizedek nyugatnémet szakirodalmában a passaui Gizella-sírt tartják Gizella királyné hiteles sírhelyének, s a hazai szakirodalomban 1977-ben Györffy György is így írt. Uzsoki András a passaui sír hitelességét, az eredeti, s a gótikus sírlapok ábrázolásmódját és részleteit még egy másik, ugyancsak nagyszabású tanulmányában - „/. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiái vonatkozásai" cím alatt is érinti, s összehasonlító adatokkal, következtetésekkel védelmezi, bizonyítja.

2 Mindezek ellenére történészszakkörökben még mindig vannak bizonytalankodások, a tényeken túlnéző vélemények, hiszen még 1986-ban, sőt 1987-ben is jelentek meg nagy példányszámú Történelmi Kronológiák, melyek mind Uzsoki András, mind Györffy György vonatkozó megállapításait figyelmen kívül hagyták. Ilyen előzmények után kénytelen vagyok az ismert kezdetektől levezetni a hivatkozott kapcsolatokat, s a tanulmány címében kihangsúlyozott történelmi városok vonatkozó emlékanyagához kapcsolódó ismert, esetleg több helyen is megtalálható (de még mindig 1. Uzsoki A., 1983. 160., 152-153. la Sz. Jónás L, 1986. 204-209. 2. Uzsoki A., 1985. 174., 175. 322