A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

MOGYORÓSI Sándor: Az északkelet-magyarországi Werwolf-hiedelem interetnikus vonatkozásai

Moszynski, K. 1967'. Kultúra ludowa slowian I—II. Kultúra duchowa T. II, Warszawa. Nieder le, L. 1924. Slovanské starozitnosti. Oddil kulturni. Èivot starych Slovanû. Dil. II, sv. I. Praha. Odstedt, E. 1943. Varulven i svensk folktradition. Uppsala. Puez A., 1822. A' babonának, és az ő sokféle nemeinek rövid előadása. A' tudatlanok tanítására, és a' félékenyek megnyugtatására. Esztergom. Róheim G., 1925. Magyar néphit és népszokások. Bp. Sárosi Á., 1897. Kassai népszokások és babonák. In: Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Sziklay J. és Borovszky S. Bp. Senn, H. 1982. Románián Werewolves: Seasons, Ritual, Cycles. Folklore (London) XCIII, 2. 206-215. Scheiber S., 1956. A Werwolf-típus első magyar nyoma. Ethnographia, LXVII, 300. Szendrey Á., 1938. Van-e medvének valami szerepe a magyar néphitben? Ethnographia, XLIX. 437-438. 1986. A magyar néphit boszorkánya. Bp. Tokár ev, Sz. A. 1957. Religioznyje verovanija vostocnoslavjanskich narodov XIX - nacala XX. vv. Leningrád-Moszkva. Török G., 1959. Történeti adatok a küldött farkas mondájához. Néprajzi Közlemények IV. 1-2. 278-288. Ujváry Z., 1962. A szakállas farkas mondájához. Ethnographia, LXXIII, 458^61. 1971. A népballada. Kézirat. Debrecen. 1981. Agrárkultusz. Folklór és Etnográfia 6., Debrecen. 1986. A farkassá változott pásztor. Adatok „Werwolf" mondakörhöz. In: fejezetek Gömör folklórjához. Gömör néprajza V. 73-87. Debrecen. Was sich das Volk in Ostfriesland von Werwölfen und Waalriedern erzählt. In: Globus. Zeitschrift für Länder- un Völkerkunde. B. XXIX. Nr. 9. 140-141. Braunschweig. Wislocki H.

, 1893. Aus dem Volksleben der Magyaren. Ethnologische Mitteilungen. München. DIE INTERETHNISCHEN BEZIEHUNGEN DES NORDOST-UNGARISCHEN WERWOLF-GLAUBENS (Auszug) Die erste schriftliche Erwähnung des ungarischen Werwolf-Aberglaubens stammt aus dem 16. Jahrhundert. Das aus dem Jahre 1560 stammende Protokoll ähnelt beklemmend den französischen Werwolf-Prozessen aus dem 17. Jahrhundert und enthält für die ungarischen Volksbräuche nicht charakteristische kannibalistische Hinweise. Die Mehrzahl der über Werwolf-Prozesse berichtenden Protokolle stammt aus der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts. Die Aberglaubensgestalten des Werwolfs werden in den ungarischen Volkstraditionen mit dem Wort Herdenwolf, Sendwolf, Wolfsbettler, bärtiger Wolf, beziehungsweise Prikulics bezeichnet. Auf die Gestalt des nordungarischen bärtigen Wolfes finden wir schon in der Arbeit von A. Ipoly Hinweise. 294