A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

MOGYORÓSI Sándor: Az északkelet-magyarországi Werwolf-hiedelem interetnikus vonatkozásai

Valószínűnek tűnik, hogy a magyar néphagyomány a XVI. század környékén kerülhetett kapcsolatba a Werwolf-hiedelemmel. Az átvétel forrása német volt, a környező szláv népek folklórja ennek a hiedelemnek a közvetítésében legfeljebb másodlagos, vagy harmadlagos szűrőként funkcionálhatott. Az új hiedelemalak a magyar hitvilág azon pontjaihoz kapcsolódott, amelyekkel összeolvadva beépülhetett a magyar hiedelmek lokális rendszereibe. A befogadó közeget többnyire a pásztorkodáshoz kapcsolódó hiedelmek nyújtották. A Werwolfnak a magyar hiedelemrendszerben betöltött szerepéről annyit mondhatunk, hogy ez a hiedelemalak a négy évszázad folyamán erőteljesen integrálódott és asszimilálódott. Napjainkban csak töredékekben bukkan föl, gyakran csak az előkerülő terminusokból lehet következtetni az egykori meglétére. IRODALOM Andersen, W. 1935. Zu Albert Wesselski's Angriffen auf finnische Folkloristische Forstellungsmethode. Eesti Rakvalune Arhivi toimetused 4. Tartu. BekeÖ., 1932. Szakállas farkas. Ethnográphia, XLIII, 167. Bihari A., 1980. Magyar hiedelemmonda katalógus. Előmunkálatok a magyarság néprajzához 6. Bp. Brückner, A. 1924. Mitologija polska. Studijam porównawcze, Warszawa. Csefkó Gy., 1926. Küldött farkas, küldött kutya, küldött ördög. Ehtnográphia, XXXVII, 36-37. DéghL., 1960. Az Aa Th 449/A mesetípus magyar redakciója. Ethnográphia, LXXI, 277-296. Djordjevic, T. R. 1953. Vámpir i druga bica u nasem narodnom verovanju i predanju. In: Srpski Etnografski Zbornik LXVI, Beograd. Dömötör T., 1981. A magyar nép hiedelemvilága. Bp. Geréb J., 1892-1893. Herodotos történeti könyvei (görögül és magyarul) I-III. Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Geréb József, Budapest. Györffy I., 1916. Babonás hiedelmek és szokások a Fekete-Körös-völgyi magvaroknál. Ethnográphia, XXVII. 81-89. Hertz, W. 1862. Der Werwolf. Beitrag zur Sagengeschichte. Stuttgart. Ipolyi A., 1929. Magyar mythológia. Pest. Istvánffy Gy., 1911. A Borsod megyei palócok. Ethnográphia, XXII. 227. Komáromy A., 1910. Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Bp. Kovács Á., 1947. Kalotaszegi adatok a lidércről, sárkányról, rosszakról, prikolicsokról, boszorkányokról. Ethnográphia, LVIII. 111-114. Leubuscher, R. 1850. Über die Wehrwölfe und Thierverwandlungen im Mittelalter. Ein Beitrag zur Geschichte der Psychologie. Berlin. Margul, T. 1981. Motywy wiary w Wilkolaka. Lue LXV, 55-90. Wroctaw-Poznan. 293