A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

CSAPLÁROS István: Heilprin Mihály, az 1848-49-es magyar szabadságharc elfeledett költője

szággyűlésen, amikor a zsidók egyenjogúsításáról folyt a vita.

102 A magyar könyvkereskedők lapja, a Corvina, Bernstein könyvére hivatkozik, amikor Heilprin Mihály életútját példakép állítja a hazai zsidóság elé.

103 A nagy évforduló után különféle alkalmi cikkekben, megemlékezésekben találkozunk nevével. Vadnay Károly 1896-ban írt cikkében az első magyar zsidó minisztériumi alkalmazottak között emlegeti.

104 A Miskolc városának monográfusa, Szendrei János idézi a nemcsak helytörténeti szempontból jelentős Nemzeti őr dalt a röplapon megjelent verset facsimile kiadásban közölve alapvető monográfiájában,

105 de a kiadvány IV. kötetében a miskolci izraelita hitközség negyvenes évekbeli történetében csak Heilprin Mihály megjelenését emeli ki.

106 A monográfia következő kötete Egyházi irodalom és költészet című fejezetében emlékezetbe idézi Heilprin Zsidó kördalát.

107 Ugyanott kapunk egy Heilprin életrajzot is, helytörténésztől furcsa módon, átvéve Szinnyei lexikonának adatait.

108 Ekkor még csak helyenként szerepel Heilprin Mihály Miskolc irodalmában, később akadnak majd olyan miskolci szerzők, akik egyes Heilprin-problémákat igyekeznek közelebbről vizsgálni, őket jórészt a jegyzetapparátusban idézem. A Heilprin-irodalomban fordulatot jelent Heilprin vejének, Gustav Pollaknak Heilprin Mihály és fiai című monográfiája,

109 amely a Heilprin-irodalom egyik legfontosabb darabja. Benne kapjuk a lengyel-magyar emigráns amerikai irodalmi és publicisztikai tevékenységének részletes, adatszerű ismertetését. Ez a könyv rövid időn belül eljutott Magyarországra is, és Halász Gyula, a Magyar Földrajzi Társaság titkára a napi sajtóban részletesen ismertette.

110 A polgári demokratikus forradalom napjaiban Rédey Tivadar, Heilprin személyében, a „magyar népköztársaság első apostolainak egyikét" látta Köztársasági publicisták 1848-ban című cikkében, a Köztársaság című újságban felfedezte a Köztársasági dalokat,

111 de magát a verskötetkét nem találta meg. így aztán érthető, hogy Rédey cikke végén megjegyzi, hogy „a publikáció megjelenésének ténye érdekesebb, mint amennyire tartalma jelentékeny; szerzője költői vénájának semmi egyéb megnyilatkozása nem ismeretes". Amit az utóéletéről tudunk, bizony erősen mozaikszerű, mert véletlenül bukkannak fel itt-ott váratlanul adatok, utalások, nemegyszer a helytörténeti irodalomban, másszor pedig a magyar zsidóság történetének kereteiben. Az előbbire példaként szolgáljon egy miskolci alkalmi kiadvány a miskolci felsővárosi Szent Anna Egyházközösség fennállásának centenáriuma alkalmából, amely teljes terjedelemben leközölte Heilprin Nemzeti őrdalát. A kötet szerkesztője Rétay Kálmán Szendrei Miskolc monográfiájá102. I. m. 319. Sajnos nem találtam meg Szemere Bertalan felszólalásának szövegét. 103. Corvina 1899. 30. sz. jan. 30.14, 104. Vadnay K.: Az első zsidó miniszteri fogalmazó. In. Vadnay K.: Irodalmi emlékek. Bp. 1905. 437-443. 105. Szendrei J.: Miskolc története 1800-1910. Miskolc 1911. IV. kötet 67. Illusztrációnk is innen van. 106. Uo. IV. köt. 398. 107. Uo. V. köt. 237. 108. Uo. V. köt. 287. 109. G. Pollak: Michael Heilprin and his sons. New York 1912. 110. A magyar szabadságharc egy elfelejtett költőjéről. Az Újság 1913.185. sz. 111. Rédey T.: Vasárnap Újság 1918. dec. 29. 52. sz. 715. 17 257