A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

CSAPLÁROS István: Heilprin Mihály, az 1848-49-es magyar szabadságharc elfeledett költője

nak IV. kötetéből vette át a költeményt.

112 Végre bekerült Heilprin Mihály a magyar irodalom reprezentatív történetébe is a magyar zsidó írók, tudósok (Bloch-Ballagi Mór, Dux Adolf, Helfi Ignác, Hugó Károly, Lőw Lipót, Szegfi Mór és Zerffi Gusztáv) társaságában.

113 Ugyanez évben megjelenik az egész Heilprin-család Újvári Péter lexikonában, részben pontos, részben pontatlan adatokkal,

114 majd tíz évvel később Kempelen Béla lexikonában is.

115 Közben világossá válik, hogy időrendben Heilprin Mihály az első magyar zsidó költő, névvel ismert személyiség. A Túróczi-Trostler József és Zsoldos Jenő szerkesztette Az első magyar-zsidó írónemzedék című kiadvány közli Heilprin Zsidó kördalát (1846)

116 és Mit csinálnak Izraelben (1847) című versét. Ebben az időben jelenhetett meg Csergő Hugó Száz év magyar zsidó költői, amelyben nemcsak a Zsidó kördal, de az általánosabb érvényű és jelentőségű szabadságharcos „Kaszához, ki magyar" is megvan.

117 Mindkét kiadványból az derül ki, hogy Heilprin Mihály az első névvel ismert magyar zsidó költő. Jeleznünk kell egy olyan kiadványt is, amely ha jól érzem, a magyar zsidóság aggályait fejezhette ki a fasizmus térhódítása, Ausztria német megszállása következtében várható tragikus eseményekre. Dr. Vida Márton szerkesztésében ítéljetek! címmel jelenik meg egy kötet, amely néhány kiragadott lapot tartalmaz a magyar zsidó életközösség könyvéből. Itt szerepel Heilprin Mihály Nemzeti őrdalának több versszaka.

118 A történelem nagy vihara után sem merül egészen feledésbe a Nemzeti őrdal és a Kaszához, ki magyar című versek írójának neve. A Magyar Mickiewicz Társaság főtitkára, néhai kedves barátom Borsodi-Bevilaqua Béla hagyományokat keresve a társaság számára, jóindulatú fantáziával Heilprint „ausztriai honosnak tekinti, aki 1823-ban Krakkó zsidó külvárosában, Kazimierzben (!?) született"

119 . . ., ne folytassam tovább, a két világháború közti időszakban bizony sok dilettantizmus lopódzott be a magyarlengyel kapcsolatokról cikkezők soraiba . . . Szabadságharcunk 100. évfordulója alkalmából újból előkerül Heilprin alakja. A Zsoldos Jenő által szerkesztett 1848-1849 a magyar zsidóság életében című könyvben közli a Nemzeti őrdalt,

120 közli kinevezésének történetét a belügyminisztériumba,

121 a Kaszához, ki magyar című versét a lipcsei Hangok a múltból (1851) című antológiából,

122 és Heilprin publicisztikai jellegű cikkeit.

123 112. Jubileumi emlékkönyv a Miskolc-felsővárosi Szent Anna egyházközség százéves fennállása alkalmából. Szerk.: Rétay K. Miskolc 1928. 126. uo. a 90. lapon szerepel Tarkányi Béla az Isten, ki Lengyelhonra emlékeztető Tábori éneke, amelyet 1848. aug. 30-án e templomban énekeltek. 113. Pintér J.: A magyar irodalom története VI. kötet Bp. 1939. 893-898. oldalakon, Heilprin M. a 895. lapon. 114. Magyar Zsidó Lexikon. Bp. 1929. 355. 115. Kempelen B.: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok. III. Bp. 1939. 88. 116. Száz év előtt. Az első magyar zsidó írónemzedék. Szerk.: Túróczi-Trostler J -Zsoldos J. Bp. 1940. Kiadja a Pesti Izr. Hitközség Leánygimnáziumának Báró Eötvös József önképző köre. Bp. 1940. 61-68. 117. Száz év zsidómagyar költői. Kiadja az OMIKE kultúrtanácsa. Felelős kiadó Csergő Hugó. Bp. én./1940.12-14. és 14-16. 118. ítéljetek! Néhány kiragadott lap a magyar zsidó életközösség könyvéből. Bp. 1939.14. 119. Borsodi Bevüaqua B.: Egy lelkes magyar demokrata New Yorkban száz esztendővel ezelőtt. Magyar-lengyel Kurír 1946. nov. 30.10. sz. 8. 120. 1848^9 a magyar zsidóság életében. Szerk.: Zsoldos J. Bp. 1948. 54-55. 121. Uo. 203. 122. Uo. 203-205. 123. Uo. 214. 258