A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

CSAPLÁROS István: Heilprin Mihály, az 1848-49-es magyar szabadságharc elfeledett költője

teményeket tartalmazza. Ha az 1830-31. évi bukott lengyel szabadságharcnak katekizmusa lehetett Mickiewicz A lengyel nemzet és a lengyel zarándokság című könyvei, úgy az 1849 utáni magyar emigrációnak is imakönyve lehetett a ragyogó korszakot tükröző lipcsei verseskötet. Ebben olvasható a Kaszához, ki magyar. De nemcsak hazánk határait lépte túl Heilprin talán legjobb verse, hanem a nyelvi határokat is. A két magyar szerkesztő nagyon okosan és gyorsan megjelentette az antológiáját németül is, Nationallieder der Magyarén

92 címmel, amelyben Heilprin verse immár németül, világnyelven is hozzáférhetővé vált. De idehaza kéziratos formában is térj edt. Cser József tanító kéziratos énekeskönyvében, amelyben Heilprin Kaszához, ki magyar című verse Szász Gerő: Oh, Erdély elesned . . . Lévay József: A lengyelekhez (1849) és LangieSárosi A lengyel légió dala című induló társaságában olvasható.

93 A kiegyezés körüli évek szabadabb légkörében egyre többször találkozunk Heilprin nevével. Áldor Imre Arany furulyája (Budapest é. n. II. kiad. 118-119.) hozza a „kaszás" verset. Ebben a kötetben különben még 11 lengyelbarát vers is olvasható. Egy másik, ugyancsak ezekből az időkből származó versgyűjtemény szerzője Léczfalvi B. László Riadó

94 című antológiája szintén a Kaszához, ki magyar című verset idézi az olvasók emlékezetébe. A külföld magyarjai közt emlegette már valamivel korábban Kertbeny Károly, irodalmunk fáradhatatlan külföldi nagykövete.

95 Az amerikai emigráns 1888-ban bekövetkezett halála egész emlékezéslavinát indított el. A Jókai Mór főszerkesztése alatt megjelenő Nemzet a Hírek rovatában emlékezett a Magyar ember haláláról Amerikában.

96 Ezt követte Hochmuth Izsák veszprémi rabbi baráti hangvételű, egyben tisztelgő, az életrajz szempontjából is fontos megemlékezése.

97 Heilprin Mihály ekkor már 32 amerikai évet tudhatott maga mögött, érthető, hogy ottan is akadt megemlékező, aki egy unitárius folyóiratban ír róla, részletesen szólva a magyarországi évekről is.

98 Szinnyei Magyar írók élete és munkái (II. kötet 1338) oldalán jelzett cikkre, Eördögh Dániel írására (a Borsod-Miskolci Közlönyben 1888. 52. sz.), miskolci informátoromnak nem sikerült rátalálnia. A következőkben elsősorban a magyar forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó irodalomban, illetve miskolci helytörténeti jellegű kiadványokban keresem a heilprini nyomokat. Hentaller Lajos kelti életre a miskolci nemzetőrök dalát, a Nemzeti őrdalt, de a vers szerzőjének, Heilprinnek neve nélkül.

99 Az 1848/49-es események 50. évfordulóján Bernstein Béla szombathelyi rabbi ad ki könyvet Jókai előszavával Az 1848149-i magyar szabadságharc és a zsidók címmel.

100 Ebben felsorolja a szabadságharcban fegyveresen harcolt zsidó tisztek nevét, teljes terjedelmében idézi Heilprin Mihály: Kaszához, ki magyar című versét,

101 s hivatkozik arra is, hogy Borsod megye követe, Szemere Bertalan Heilprin példáját idézte az or92. Nationallieder der Magyarén, übersetzt von Vasfi (Eisler) Mór und Benkő (Kertbeny Károly). Braunschweig 1852. Jeger Veri. XXVI. 384. 93. Népdalok és költemények 1848-1849. OSzK kézirattár Quart. Hung. 3117 157/84-160/85 vérző, a három másik vers: 285/150-286/151, - 295/155-296/156 és 297/156 - 298/157. 94. Költemények az 1848/49-i szabadságharc történetéből. Kolozsvár 1868. 72. 95. Die Ungarn im Auslande I. Namensliste ungarischer Emigration. Brüssel, Leipzig 1864. 20. 96. Nemzet. 1888. jún. 2. 152. sz. 3. 97. Magyar Zsidó Szemle 1888. 560-569. 98. John W. Chadwick: Unitarian Review 1888 September. Új közlése G. Pollak idézett könyvében 3-7. 99. Hentaller L.: A szabadságharc dalai. Bp. 1895. 88-90. 100. Az 1848/49-i magyar szabadságharc és a zsidók. Bp. 1898. 101. Bernstein: i. m. 213-214. 256