A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

CSAPLÁROS István: Heilprin Mihály, az 1848-49-es magyar szabadságharc elfeledett költője

tónak is, aki a múlt század ötvenes éveinek szellemi életét kutatva összehasonlító kutatásokat tehet a vidéki könyvtárak és kölcsönkönyvtárak területén. A szerencsétlen, jóindulatú, újításra képes Heilprin Mihály 32 évesen megérti, hogy állandó, biztos egzisztenciát nem képes magának és családjának biztosítani. Még 1851. július 2-án született idősebb fia Louis, őt követi majd két év múlva a fiatalabb, Angelo, aki Sátoraljaújhelyen látta meg a napvilágot. A következő és utolsó magyarországi állomása Sátoraljaújhely, ahol elvállalta a Köstenbaum-féle ;g »pítványból fenntartott izraelita iskola igazgatását. A zempléni borkereskedés e központjában a lakosság 25%-a, azaz 1125 lélek zsidó.

73 Itt sem találja meg helyét, és számításait, a kisváros szűkösnek bizonyult szelleme számára. 1856 februárjában értesíti barátját Hochmuth Ábrahámot, hogy Amerikába készül, előtte szeretne elbúcsúzni tőle.

74 Már e városkában elhatározta, hogy Angliában vagy Amerikában próbál szerencsét. Ettől fogva tanul angolul és sajátságos módon, nem kézikönyvből, hanem Gibbon könyvét, History ofthe Decline and Fali ofthe Román Empire-t olvasgatva. Még 1856-ban Anglián keresztül kikerül Amerikába. Tizennégy fiatal, fogékony évet töltött hazánkban. Ezek emléke elkísérte őt a fejlődésének csúcspontja felé igyekvő nagy országba. Kíváncsian várhatjuk: Milyen élmények, emlékek maradtak meg benne akkor, amikor teljesen új viszonyok közé kellett beilleszkednie . . . Az Észak-amerikai Egyesült Államok polgára Harminchárom éves, ekkor és a Köztársasági dalok szerzőjének új egzisztenciát kell teremtenie, hogy népes családját (szüleit is) eltarthassa. Annyival is inkább, mert kb. ugyanannyi idő van még előtte, amint amennyit Lengyelhonban és Magyarországon eltöltött. Helyzetünket megnehezíti az a tény, hogy főleg a magyar korszakot illető gazdag forrásanyaggal szemben a továbbiakban Heilprin vejének, Gustav Pollaknak Michael Heilprin and his sons

75 című, 1912-ben New Yorkban kiadott monográfiájára támaszkodhatunk elsősorban. De érdekel bennünket további sorsa, fejlődése, vajon amerikaivá válik-e olyan gyorsan mint Miskolcon magyarrá. Milyen lesz további viszonya szülőföldjéhez, Lengyelországhoz és fogadott hazájához, Magyarországhoz? A kérdés annyival is inkább izgalmas, mert a Köztársasági dalok költője most végre egy demokratikus, köztársasági berendezésű nagy ország társadalmi viszonyai közé került. Hogy az angolszász olvasó tájékozódhassák Heilprin Amerika előtt életéről, Gustav Pollak könyve elején közli John W. Chadwick tiszteletesnek Heilprinről szóló cikkét a The Unitarian Review 1888. szeptemberi számából.

76 A költő-politikus Heilprin-képhez Chadwich nem sok újat tett hozzá. Említi, hogy Londonban William Henry Canning Amerikát ajánlotta letelepedési helyül. Az első tartózkodási hely 1856 májusától Philadelphia, ahol Heilprin két éven át tanítással tartotta el családját.

77

1858 augusztusában kerül a család Brooklinba, ahol dolgozatunk hőse R. H. Manning társaságába jut be, s itten találkozik Kossuth-emigráció több tagjával is.

77a Még 1858-ban került kap73. Simon L.: i. m. 51. 74. Hochmuth: i. cikk 666. 75. Michael Heilprin and his sons. New York 1912. 76. G. Pollak: i. m. 3-7. 77. Uo. 170. 77a A Nation jelentős folyóirat volt. Alcímében szerepel a politika, irodalom, tudomány cs művészetek. 1865-től 1908-ig állott fenn. Az amerikai sajtótörténeti lexikon kiemeli a munkatársak között Heilprin Mihály nevét, a lexikon e folyóiratnak 25 oldalt szentelt. Frank Luther Mott: A History of American Magazins 1865-1885. Volume III. 331-356. 251