A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

CSAPLÁROS István: Heilprin Mihály, az 1848-49-es magyar szabadságharc elfeledett költője

megjelent Heilprin Mihály (pontosan nem tudjuk megállapítani, mikor), aki vállalta a könyvkereskedés további vezetését. Az akkori borsodvármegyei szabadelvű előkelőségek támogatták a tervet és Heilprin rövidesen a könyvkereskedés vezetésének jogáért folyamodott. , Fennmaradt 1847. június 8-i a miskolci T. Nemes Tanácshoz intézett folyamodványa, amelyben a Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartótanácshoz szabadalomért szándékozik fordulni és kéri a Nemes Tanácsot, adjon bizonyítványt „erkölcsi viseletéről és a kereskedésben megkívánható vagyont és tehetséget illető képességéről". Aláhúzza azt is, hogy „vállalkozása minden műveltek által rég tapasztalt hiány pótlására szolgál". A városi tanács jegyzőkönyvében az ügy tárgyalásakor kiemelték, hogy „szellemi miveltségre a' kebelünkbe nagy számmal lévő Izraeliták csaknem mindenikét felülmúlta, vagyoni állása pedig olyan, hogy ebből a könyvkereskedés szükségeit mindig fedezheti, részére városunk pecsétjével megerősített bizonyságlevelünk kiadása megrendeltetik."

14 Július 21-én Heilprin Mihály és Fraenkel Bernát könyvkereskedők új kéréssel fordulnak a városi hatóságokhoz: iskolai könyveket is szeretnének tartani üzletükben. Választ október 7-én kapnak:

15 a cs. és kir. igazgatóság által kiadott könyvek árusíthatását engedélyezik. Jóval tovább tartott az ügyintézés a Könyvbíráló Főhatóságon. Július 9-én 35. sorszám alatt iktatják a miskolci kérvényt, de nem sietnek vele, úgy hogy Heilprin Mihály könyvkereskedési kérelmét megújítja, iktató száma ezúttal 61. Végre a következő év elején, azaz 1848. január 18-i kelettel megszületik a kedvező döntés.

16 A közönség, de maga a vállalkozó addig sem zavartatta magát az engedély hiánya miatt. A könyvkereskedés rövidesen népszerűvé vált, és az akkori értelmiség egyik találkozóhelye lett. Megfordult ott a Felvidéken jártában 1847. július 8-án Petőfi Sándor is. Az egykorú szemtanú, az akkor kb. 22 éves Józseffy Vilmos (a későbbi Bécs külvárosi rabbi) írta le a találkozást. A költő érkezésének pillanatában Heilprin egy létrán állva személyesen rendezgette a könyveket egy magas polcon. Petőfi berobbant és Szemere Bertalannak vattai birtokán kelt ajánló névjegyével a kezében e szavakkal fordult a jelenlévőkhöz: „Melyik itt a Miska?" Vagy azért mert a „Miska" bizalmas megszólítással kezdődött Szemere pár sora vagy talán, mert Petőfi fordította ily bizalmasra a könyvkereskedő nevét . .,, Petőfi kérdésére Heilprin a létráról azt felelte: „Én volnék a Miska". Petőfi látva az Emich kiadásában megjelent verseit a polcon, megkérdezte a könyvkereskedőt: „Kelnek-e a könyvek?" Heilprin azt felelte: „Elég jó vásárt csináltunk velük már eddig is." Felsorolta néhány helyi előkelőség nevét, köztük Lévayét. Heilprin említette azt is, már Szemerétől hallotta, hogy ajánló levelet adott a költőnek hozzá, hogy marasztalnák őt néhány napig maguknál Miskolcon, mert a politikusnak még dolga van birtokán. Szemere már állítólag kereste is Petőfit nála (Heilprinnét) és két helyi vendéglőben. Mint ahogy Józseffy feljegyezte, Vadnay Károly is Miskolcon tartózkodott, szinte „kaszinótagja" volt a Heilprin-klubnak. Pár nappal előbb Tompa Mihály is járt a könyves

:

. boltban.

17 A Petőfivel való találkozást Heilprin később is emlegette, amerikai emigrációban néhány Petőfi-verset is fordít majd angolra . . . 14. Miskolc Megyei Levéltár 543/1847. 15. Miskolc Megyei Levéltár városi jegyzőkönyvek 1744 és 2403. 16. Az idevágó iratok a Magyar Országos Levéltár C 60 20710 sz. mikrofilmmásolat tekercsen találhatók, indexszáma 5. 3. (Felhasználom az alkalmat, hogy hálás köszönetem fejezzem ki dr. Csorba Csaba levéltárigazgató úrnak, a miskolci levéltári kutatásokkal kapcsolatos szíves segítségéért. 17. Dr. Józseffy Vilmos: Petőfi Miskolcon. Pesti Hírlap 1907. máj. 26. Vö. Hatvány L.: így élt Petőfi IV. köt. Bp. 1957. 16 skv. 1. A találkozást említi dr. Csorba Zoltán is: Petőfi, Tompa Jókai Miskolcon. Miskolc 1966. 12. 232