A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

BODNÁR Éva: Magyar művészek a bécsi világkiállításon 1873-ban

táj- és arckép egyaránt képviseltetve volt. A magyar művészek közül több mint ötvenen vettek részt. A legidősebb Barabás Miklós, aki két portréját állította ki, a legfiatalabb Deák Ébner Lajos Gyermek szőlővel zsánerképét mutatta be. A félszáz műből kb. 20-at tudunk azonosítani, melyeket a Magyar Nemzeti Galériában őrzünk. A művészek közül 25-t tüntettek ki művészeti éremmel. A magyarok az osztrák és német szekció közötti termekben állítottak ki. A magyar osztályon az érdeklődés középpontjában Munkácsy Mihály festményei álFtak, a honfitársai is nagyrészt ott láthatták először érett alkotásait. Munkácsy öt festményét mutatta be, melyek közül új, nagyméretű, sok alakos kompozíciója, az Éjjeli csavargók keltett elsősorban feltűnést.

6 A mű alapgondolata még 1871-ben Düsseldorfban született meg, de témájában, mint többi korai alkotásában, ifjúsága küzdelmes éveinek emléke kelt életre. Hollandiai utazása, Rembrandt műveinek mély hatása inspirálta festői megoldásában. A városi proletárok alakjait, a paraszti típusokat, az érzelmek rezzenésnyi változásait az arcokon, a tekintetekben, a mozdulatokban, a tartásban aranybarnás, fényárnyékos festőiséggel jelenítette meg. Munkácsy másik művében, a Köpülő asszonyban döbbenetes őszinteséggel és mélységes együttérzéssel mutatta be a nehéz sorsába belefáradt, barázdált arcú asszonyt, és a köpülő mellett szomorkásán, merengve álló leánykát.

7 Az anyagszerűen, széles, erőteljes ecsetvonásokkal megformált tárgyak szinte Chardin csendéleteinek egyszerűségét idézik. A harmadik zsánerképe, a Részeges férj hazatérése is drámai feszültségekkel telített.

8 Munkácsy a tájfestést az emberábrázolásnál kevesebbre tartotta, a kiállításra beküldött negyedik festménye mégis tájkép, az Őszi parkban, mely kis staffázs figuráival, a fák lombjainak és a fű zöldjének finom koloritjával, bensőséges hangulatával méltón képviselte alkotóját.

9 Az ötödik képe Férfi tanulmány fej volt, mely azonban adatok, méret hiányában nem azonosítható. Munkácsy festményeit a hazai sajtó, a Vasárnapi Újság kiállítási híradója lelkesen ünnepelte, a Képes Kiállítási lapokon fametszetben is megjelentették az Éjjeli csavargókat, a Részeges férj hazatérését és a Köpülő asszonyt.

10 Az elismerés azonban nem volt teljes, Keleti Gusztávtól, a kor legnagyobb, elismert hazai kritikusától alapos méltatás nem jelent meg. Bár Keleti a külföldi, főleg Franz Pecht német kritikus epés és alaptalan szemrehányásokkal teli bírálatát az egész magyar művészeti bemutatkozással szemben, visszautasította, a kiállított művek részletes elemzésébe nem ment bele." Franz Pecht azt vetette a kiállító magyar festők szemére, hogy a legtehetségesebbek „magyarított nevű németek". Munkácsynál főleg képei tartalmát, komor hangulatát kifogásolta.

12 A francia kritikusok elfogulatlanabbul szóltak az egész magyar osztályról, eredetiségüket, eszméik gazdagságát méltatva. Munkácsyról a Liberté hasábjain Paul de Saint Victor írt nagy elismeréssel: „az Éjjeli csavargók festmény, egyike a bécsi világkiállítás nagy sikerének ... Az alakok, amelyeket hirtelen fény világít meg, megszakítva erőteljes, de nem átláthatatlan árnyékolással, meglepően bontakoznak ki. Rembrandt 6. Munkácsy M.: Éjjeli csavargók. 1872-73. Olaj, fa, 161,5x220 cm. J.b.l: Munkácsy M. 1873. MNG Ltsz: 2018 7. Munkácsy M.: Köpülő asszony. 1872-73. Olaj, vászon, 120,5x100,5 cm. MNG Ltsz: 9639. J.b.l.: Munkácsy M. 1873. 8. Munkácsy M.: Részeges férj hazatérése. 1872-73. Olaj, fa, 107,5x150 cm, MNG Ltsz: 4144. J.b.l.: Munkácsy M. 9. Munkácsy M.: Őszi parkban. 1872. Olaj, fa, 60,3x49,5 cm. MNG Ltsz: 5574 J.b.l.: M. Munkácsy. 10. Vasárnapi Újság. 1873. 26. 11. Keleti G., 1874. 428. 12. Pecht, Fr. 1874. 2!)