A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

BODNÁR Éva: Magyar művészek a bécsi világkiállításon 1873-ban

2. kép. Munkácsy Mihály: Éjjeli csavargók Magyar Nemzeti Galéria Varázsából találunk ebben az erős, férfias festésben . . . Ezek az Éjjeli csavargók úgy tűnnek, mintha az Éjjeli őrjárat fantasztikus környezetében mozognának . . ."'

3 V. V. Sztaszov, a peredvizsnyikok teoretikusa, a kiváló művészeti író pedig így jellemezte Munkácsy kiállított műveit: „Munkácsy az egyik leghatározottabb, legféktelenebb realista Európában. Őt nem állítja meg semmiféle rútság, semmiféle eltérés, azoktól a formáktól és figuráktól, amelyeket az akadémián törvény és választékosság mértékéül elfogadtak. Merész, heves, szabálytalan, szeszélyes, viszont mélységesen igazmondó és kifejező: az új iskolák és irányzatok megteremtői mind ilyenek . . . Legjobb két munkája az Éjjeli csavargók és a Köpülő asszony.

1

"

4 A „grand art" a történelmi műfaj is jelentős arányban szerepelt a magyar anyagban. A történelmi festészet, mely hazánkban az 1848-49-es szabadságharc és forradalom leverése után, az elnyomatás súlyos évtizedében virágzott, 1867 után kezdte elveszteni fontos szerepét. 1870-ben a közelgő bécsi világkiállításra is gondolva, Eötvös József kultuszminiszter történelmi festmény pályázatot hirdetett meg. A díjnyertes művek közül több szerepelt a bécsi világkiállításon. Madarász Viktor, Székely Bertalan, Than Mór, Wagner Sándor művei képviselték a történelmi festészetet, Székely Bertalan 9 festménnyel vett részt, nemcsak történelmi témával, hanem életképeivel is. Két nagyszabású történelmi festménye: V. László és Czillei és Thököly menekülése volt.

b 13. Saint Victor, P. Liberté. 1874. 5. 22. In.: Végvári L. 1958. 156. 14. Sztaszov V. V., 1952. In.: Végvári L. 1958. 156. 15. Székely B.: V. László és Czillei. 1870. Olaj, vászon, 123x222 cm. MNG Ltsz: 2796. j. n.; Székely B.: Thököly Imre menekülése. Olaj, vászon, 159x222 cm. J. n. MNG. Ltsz: 2797. 21