A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

VERES László: A parasztüvegek helye a népművészetben

perifériáján elhelyezkedő tárgyakat, és a provinciális művészet alkotásait. Az utóbbi kategória kialakítása Domanovszky György nevéhez fűződik.

24 Megállapítása szerint a művészetben a provincializmus teljesen másféle értékrendet jelöl, mint amit a periférikus művészeti tárgyak képviselnek: „a történeti stílusok helyi, és minden esetben alacsonyabb rendű alkotásai tartoznak e kategóriába". A parasztüvegeket a népművészet napjainkban elfogadott fogalmának megfelelően a hármas egységen belül a „városiasnak" tetsző tárgyak közé sorolhatjuk. Tehát a parasztüvegek helyét a népművészet eredeti megnyilvánulásait reprezentáló tárgyak, és a provinciális művészet alkotásai között határozhatjuk meg. Másfelől, más aspektusú megközelítéssel a parasztüveg összekötő kapcsot, átmenetet jelent a népművészet és az iparművészet között. Már Viski Károly is utalt arra, hogy „A nép tárgyi művészkedése tehát a magas szintű művészi iparával, azaz-járatosabb szóval: iparművészettel van rokonságban".

25 Az ipar-népművészet egyaránt tárgyalkotó művészet, hiszen mindkettő a hétköznapok használati tárgyait jelenítik meg művészi formában. A két művészeti ág közötti leglényegesebb különbség abban fedezhető fel, hogy az iparművészet dísztárgyakat állít elő, amelyek a lakóházak belső tereinek pompáját hivatottak szolgálni. A népművészet nem ismeri a dísztárgy fogalmát. A tárgyaknak minden esetben megvan a funkcionális rendeltetésük. Igaz, hogy a paraszti tárgyi környezetben is találunk olyan tárgyakat, amelyek a parasztházak tiszta szobáiban kaptak helyet, és csak különleges alkalmakkor szolgáltak. Azonban ezek a dísztárgyaknak minősülő darabok többnyire csak stiláris megfogalmazódásukban köthetők a népművészethez. A parasztüvegek döntő többsége használatra készült, mint ezt a tárgyak bemutatásakor érzékeltettük. Csak a 19. század második felében jelentek meg az ezredéves évforduló társadalmi megbékülést hangsúlyozó színpompás kavalkádjában olyan üvegek, amelyek kimondottan díszüveg szerepet töltöttek be. Ezeket azonban már többnyire üveggyárak készítették szériában, kimondottan díszüvegnek szánva. A parasztüvegeken csak ritkán figyelhető meg olyan díszítmény, amely a használat fölé kerekedne, uralná a funkciónak tökéletesen megfelelő formát. A tárgyak egyszerű díszítésük, funkcionális szerepük miatt esnek kívül az iparművészet, a művészettörténet vizsgálódási körén. A tárgyakat nem becsülik le ugyan, de lényegében a parasztüvegek megítélésében ugyanolyan sematikus, a tárgyak funkcióit alapvetően figyelmen kívül hagyó nézeteket vallanak, mint a népművészet hőskorában az eredeti örök motívumkincset keresők, vagy ami Cs. Sebestyén Károly népművészeti felfogásában is tükröződött.

2

'

1 Az üvegművészettel foglalkozók megítélése szerint a parasztüvegek időtlen alkotások, amelyek időtlenségükben összekötő kapcsot jelentenek a magas művészet egyes fejlődési állomásai között. A parasztüvegek az üvegművészeten belül a konstans tényezőt jelentik, a különböző történelmi korok, az egyes fejlődési állomások a középkor végétől egészen a legújabb korig a parasztüvegeken keresztül érintkeznek egymással. A parasztüvegek karakterét a felsőbb társadalmi osztályok kultúrájából alászállt elemek adják meg. Kétségtelenül az üvegtárgyakon - mint általában a többi népművészeti műfaj tárgyain sem - nem érezhető közvetlenül a stílusok egymásutánisága. Az átalakulás folyamatának logikája sem érzékelhető a történeti stílusok oldaláról. A történeti stílusok lerakodó elemei elsősorban a hagyomány útján őrződnek meg az üvegeken. A parasztüvegek használóinak körét már megjelöltük. Az adatok bizonyították, hogy a parasztság - mint rendkívüli módon tagolt társadalmi réteg - a 18. századtól 24. Domanovszky György 1981. 14-15. 25. Viski Károly é. n. 274. 26. Vö. BorsosBcld 1974. 55.; Sebestyén Károly népművészetről alkotott nézetét 1. Domanovszky György 1981. 27-28. 173