A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

OROSZ György: Egy XV. századi ikon üzenete a ma emberének

Szentháromságot. A „három kör" a Szentháromság egységének és részkülönbözőségének a megjelenítése: „. . . a fénysűrű mögé, a tiszta mélybe három kör áradt, élesen kiválván, háromszín és egy átmérőjű térbe".

13 Rubljov Troicájában a körtéma mély filozófiai értelmet kap. Ikonja nem kerek formájú, de a láthatatlan kör jelenléte különösen hatásos. Az angyalok kontúrjaiból alig sejthetően előlépő kör átöleli, magába zárja az égi jövevényeket, és így látható módon erősíti meg, hogy a három lény, nem lépve fel önállóan, egy oszthatatlan egésszé tud összeolvadni. A kör itt az egység és nyugalom kifejezője, az ég, a fény és az istenség hagyományos szimbóluma. Rubljov a köralapra felépített kompozíciót, hogy a figyelem még inkább összpontosuljon rajta, bekeretezte egy képzeletbeli oktaéderbe. A nyolcszög az örökkévalóságot jelképezi, mert a nyolcas szám a középkori fogalmak szerint az öröklétet jelenti. Innen ered a keresztelő medence oktaéder alakja is. Az oktaédert alul a taburettek és a lábzsámolyok, felül az architektonikus részletek és a dombhát zárnak le. A Troica általános struktúrája a szimmetria törvényei alapján van megszerkesztve. A kompozíció bal oldala megismétli a jobb oldalt. Szólni kell az ikon felépítésének építészeti jellegzetességéről is. A Troica alsó részén a szimmetria szigorúan megvalósul. Pontosan megismétlődik a jobb és a bal oldalon a vánkos, a taburett és az angyalok lába. A kezek már egy kissé megbontják a szimmetriát, ami még viszonylagosabb lesz a szárnyak és fejek esetében, és végleg eltűnik az ikon felső részén. A szimmetriát, mivel mindig elnehezíti a formát, Rubljov mint stabil bázist bevitte a kompozíció alsó részébe. Az ábrázolás elemei annál inkább eltérnek a szimmetriától, minél magasabban vannak, „könnyebbé" téve a struktúrát. Az építészetben alkalmazott módszer átvitele a festészetbe Rubljov kifinomult architektonikus érzékét bizonyítja. A külső kör mellett egy belsőt is észrevehetünk, amelyet a bal oldali angyal bal karja, illetve a jobb oldali angyal jobb karja alkot. Rubljov, hogy a kompozíció ne legyen merev, megbontotta a körvonal ritmusát az öltözetek szögletes vonalaival, illetve a vándorbotok és a háttérben levő épület egyenes és ferde vonalaival. A középső angyal balra hajló fejvonala, a fa és a dombhát ugyancsak kellemesen oldják fel a körvonalat és a merev szimmetriát. Felfedezhetjük az ikonon a ritmikus párhuzamot is. Az asztalon álló kehely vonalai megismétlik a szélső angyalok lábhajlatai által alkotott alakzatot. Minden kutató egyetért abban, hogy Rubljov ikonján a Szentháromság három személye látható. Hatalmas nézetkülönbségek uralkodnak azonban a téren, hogy melyik angyal melyik személyt jelképezi. Egyesek a középső angyalban vélik fölfedezni az Atyát. Elfogadhatóbb az az álláspont, hogy az angyalok elhelyezési sorrendje az ikonon (balról jobbra haladva) a hitvallásban foglaltaknak felel meg: „Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában Isten egy szülött Fiában, És a Szentlélekben ..." Ha figyelmesen végigolvassuk a Hiszekegy szövegét, rögtön szembeötlik, hogy a kép kompozíciójának ugyanaz az alapgondolata, mint a hitvallásnak. A Szentháromság első személyének teljes leírhatatlansága a Hiszekegyben is nagyon röviden nyer megfogalmazást. Az ikonon az első, a bal oldali angyal háromnegyedrészt fordul felénk, ruhá13. Dante, Alighieri;Isteni Színjáték. Bp., Magyar Helikon. 1965. 508. Fordította: Babits Mihály. 150