A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

OROSZ György: Egy XV. századi ikon üzenete a ma emberének

G. I. megállapítása szerint azért is helytálló, mert Rubljovig a Szentháromságról az a nézet volt érvényes, hogy Ábrahám Istent (Krisztus alakjában) és két angyalt látott vendégül.

9 Krisztust egyébként a középső angyal személyesítette meg az ikonokon, s ezt még külön ki is hangsúlyozták. A középső angyalt szélesen szétterülő szárnyakkal ábrázolták, a feje fölött kereszt alakú nimbusz volt látható, kezében papirusztekercset tartott, illetve alakját a másik két társához képest jelentős mértékben felnagyították. Feltétlenül csatlakoznunk kell Onasch, K. professzor nézetéhez, aki hűen mutat rá, hogy az eretnekekkel szemben alkalmazott sokszor igen szigorú rendszabályoktól eltérően Rubljov ikonján az antitrinitárius eretnekekkel szembeni harc igen sajátos formáját látjuk. Rubljov a művészet nyelvén szól a szemlélő értelméhez, s nem erőszakkal, nem tolakodóan akarja leküzdeni a Szentháromságot tagadókat, hanem szelíden el akarja vezetni őket az ikon dogmájának megértéséhez.

1

" Rubljov kompozíciója egy láthatatlan, képzeletbeli körön van elhelyezve. Ez a kör a kompozíció általános alapgondolatának nem passzív eleme, a korábbi bizánci és orosz művészek próbálkozásainak nem sablonos átvétele, hanem mint a mű legfőbb mozzanata maga alá rendeli a kompozíció minden elemét. A Szentháromság ábrázolásának ilyen kompozíciója nem minden előzmény nélküli. Fellelhető a panagiákon (medalion Krisztus vagy Szűz Mária képmásával, amelyet a pravoszlávoknál a főrendű papok viselnek a nyakukban a mellkereszt mellett), illetve a liturgikus rendeltetésű edények fenékrészén. Ezekben az esetekben a kompozíciót a tárgynak az alakja határozta meg. Rubljov viszont tudatosan alkalmazta a kört. Bár Andrej Rubljov műve döntő hatást gyakorolt a körkompozíció további sorsára, s Troicáját a későbbiekben számos alkotás utánozta, a szóban forgó típus mégsem volt kizárólagos. Létezett Rubljov előtt Bizáncban és Oroszországban egy vertikális felépítésű ábrázolás is, amelyen a középső angyal különösen kiemelkedett a kompozícióból, s a többi fölé magasodott. A korszak dogmatikus gondolkodása valószínűleg negatívan viszonyult az ilyen felépítésű alkotásokhoz, mert eretnekségnek tartotta azt a felfogást, hogy Ábrahámnak nem a Szentháromság jelent meg, hanem az Úr két angyal kíséretében. Ennek következtében a vertikális ábrázolásmód fokozatosan visszaszorult. Bár a középső angyal Rubljov ikonján is társai fölé magasodik, mégsem uralkodik rajtuk. Méretüket tekintve egyformák. Alpatov, M. V. összehasonlította a Szentháromság Nyugaton és Keleten készült ábrázolásait, s arra a következtetésre jutott, hogy Nyugaton az uralkodó stílus az izokefália (valamennyi alak feje az elfoglalt testhelyzetre való tekintet nélkül egyenlő magasságban van), Keleten pedig a gúla alakú szerkesztés vagy a körforma.

11 Másképp közelíti meg ezt a problémát Malickij, N. V. Szerinte a Szentháromságot megformáló alkotások kompozíciós variánsai nem elsősorban esztétikai alapokon nyugszanak, hanem sokkal inkább ideológiai meghatározottságúak. A Rubljov által alkalmazott szerkezeti megoldás azzal magyarázható, hogy az ő értelmezése szerint az ószövetségi történetben Ábrahámnak nem Isten jelent meg és két angyal, hanem a Szentháromság három egylényegű személye.

12 Dante az Isteni Színjáték harmadik részének (Paradicsom) befejező soraiban, csaknem száz évvel megelőzve Rubljovot, megpróbálta elmesélni, milyennek látta a 9. Vzdornov i. m. 11. 10. Onasch, K. Andrej Rubljov. Byzantinische Érbe in russischer Gestalt (ketzergeschichtliche Hintergründe der Dreieinigkeitsikone Rublevs). In: Aktén des XI. Internationalen Byzantinistenkongresses. München, 1958. München, 1960. S. 427-429. 11. Alpatov, M. V. Andrej Rubljov. Okoló 1370-1430. M., 1972. sz. 98-124. 12. Malickij, N. V. K isztorii kompozicii vethozavetnoj Troici - „Seminarium Kondakovianum", Il.Prague, 1928. sz. 33-43. 149