A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

OROSZ György: Egy XV. századi ikon üzenete a ma emberének

'_' ' /. kép. Andrej Rubljov: Troica. (Moszkvai iskola, XV. század első fele) A moszkvai fejedelmek felvették „egész Oroszország nagyfejedelme" címet, aki már nem „primus inter pares", hanem a kialakuló új óorosz állam egyedüli uralkodója. Az egyházi hatalom egysége politikailag rendkívül fontos volt egész Oroszország számára. A pravoszláv egyház minden támogatást megadott Moszkva politikájának, amely a részfejedelemségek egyesítésére és a gyűlöletes tatár uralom alóli felszabadulásra irányult. Ennek demonstrálására a XIV. század elején az orosz metropolita Vlagyimirból Moszkvába helyezte át székhelyét, a „kijevi metrópálya'

1 címének megtartásával, s így a város a kovácsolódó erős államnak nemcsak politikai, hanem vallási központja is lett. Az orosz kultúra felvirágzása egybeesett az orosz föld politikai egyesítésével. A kulturális felemelkedés legjellegzetesebb vonása az államérdek fokozott figyelembevétele volt. A XIV. század vége és a XV. század eleje a nemzeti önállóságért folytatott harc korszaka. Megnövekedett az érdeklődés a tatárdúlás előtti „Kijevi Rusz" kulturális öröksége iránt. A kultúra művelői támaszt kerestek a megújuláshoz, és visszanyúltak a hajdani függetlenség korszakába. 143