A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)
MURAKÖZI Ágota: Barzó Endre és a régi miskolci művésztelep
sokon neves személyiségek is megjelentek: 1924-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium képviseletében Kertész K. Róbert államtitkár nyitotta meg a miskolci kiállítást, 1925-ben József Ferenc királyi herceg, a kultuszkormány és a Képzőművészeti Főiskola vezetői is részt vettek a megnyitón. A hallgatók szünidei munkáiból rendezett országos kiállítást a régi Műcsarnok első emeletén pedig maga a kormányzó nyitotta meg (1925). Barzó Endre mint festőnövendék, később (1923-tól), mint Benkhard Ágost tanársegédje vett részt a telep munkájában. 1927 nyarán a miskolci telepen készült festményeiről a Nyírvidék október 25-i számában olvashatunk részletes beszámolót. Nyíregyházán a Bercsényi utcai lakásán 13 festményt mutatott be: 8 db tájkép, közülük az egyik „élénk színpompájú, Tapolca szépségeit dicséri", női portré, népéletkép és 3 nagyobb méretű női akt kép: egyiken „a fekvő akt mellett fekete macska, másikon a meztelen fehér női test mellett olajbarna cigánylány látható 1 '. A művész ezekből a képekből vitt néhányat a legközelebbi kiállításokra: Székesfehérvárra, Budapestre a Műcsarnok tavaszi tárlatára. 27 A jelzet szerint ebből a korszakból származik a Jósa András Múzeum tulajdonában lévő: Tanya Miskolc mellett, Országút 2 * c. olajképek, és a magántulajdonban lévő Köcsögök, Nő fazékkal, Ablak előtt, Falusi utca, Négy jegenye, Táj templomtoronnyal és Akt fekete macskával. Mint társait, őt is varázslatba ejtette a Bükkalja párás levegője, a felhőkön szűrve áttörő fény, a késő délutánok elnyúló árnyékai. A Nagybányán töltött nyarat idézték benne. Sokat és lendületesen tudott itt dolgozni, a művésztársak inspiratív közeget jelentettek számára. A tájképek felépítése hagyományos: az elő és középtérben a talaj zöldjéből kimagasló fehér-sárga falú kis házak, piros-szürke tetővel erős ellenfényben húzódnak meg. A tágas égboltozatot takaró felhőkön átszűrődik a nap sárga korongja (Országút) fényeiben fürdetve a kanyargó országutat és a távoli dombokat. A Tanya Miskolc mellett c. képen a lombok zöld reflexei felkúsznak az égboltra, ahonnan súlyos sárgászöld felhőgomolyként ereszkednek alá, drámai hangsúlyt adva a jelenetnek. A Táj templomtoronnyal c. képen a túlságosan erős ellenfényben eltűnnek a színek, kissé egyhangúan sötétek a lombok, házfalak és tetők. Mégis megsejtetnek velünk valamit a későbbi Barzó-képek lendületes ecsetkezeléséből, álomittas hangulataiból. Az Akt fekete macskával c. kép kompozíciója már bonyolultabb: az átlós irányban fölfelé futó szeszélyes erővonalak - a fekvő akt - alakítják a teret. Kifinomult festőiség árad a képből. 29 Miskolci működésének eredménye a Köcsögök c. KÉVE-díjas kép is, melyet a KÉVE is közöl 1929-es kötetében. 30 A kissé kemény kontúrokba zárt formák érzékeny színharmóniákba rendeződnek, a kompozíció Cezanne-i tanulságokat rejt magában. A nő fazékkal c. képen szakít a hagyományos előtér-háttér felépítéssel, a teret egymás mögé „épülő" vertikális síkokra bontja. 31 Az első síkot elfoglaló fiatal nő félalakját világos és sötét nagy foltokból komponálja nagy gondot fordítva a testtartásból, mozdulatból adódó dekoratív szerep érvényesítésére. 27. Nyírvidék. 1927. október 25. A KÉVE XIX. kiállításán Barzó: Benkhard, Fónyi stb. társaságában állított ki 1927 novemberében. (Előző évben a KÉVE XVII. kiállításán Miskolcon szerepeltek együtt.) Plesznivy Edit: A KÉVE művésztársulat 1907-1914 közötti működése. Művészettörténeti Értesítő. 1982./11. 289-290. 28. Tanya Miskolc mellett, 1927. J.j.l. olaj, vászon, 60x74. Ltsz.: 77.33. Országút, olaj, vászon, J.j.l.: 1927. 48x80 cm. Ltsz.: 79.12.1. 29. Budapesti magántulajdonban: olaj, vászon, 84x96 cm. J.j.l.: 1927. 30. Nyíregyházi magántulajdonban: olaj, vászon, J.j.l. 50x60 cm. Testvérének, Barzó Lajosnak közlése. JAM. A. 1983/5. 31. Nyíregyházi magántulajdonban: olaj, vászon, 97x74 cm. J.j.l. 106
