A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - PÉTER László: Herman Ottó és Szeged

kapcsolat nagyobb szerepet töltött be, mint a szakmai alkalmasság. 1886-ban a pesti jogi karról megállapította, hogy öt egyetemi tanár egyetlen tudományos közleményt, kettő még csak hírlapi cikket sem írt. Követelte, hogy az egyetemi tanári kinevezésnek tudományos értekezések színvonala, tartalmi értéke legyen a föltétele. Szomorúan állapította meg, hogy „ma Magyarországon a tanári pálya nem hivatás többé, hanem hivatal". Bírálta hasonló okok miatt a Magyar Tudományos Akadémiát is. Sürgette a tudományos élet decentralizálását, és rámutatott ebben a könyvtárak és a múzeumok szerepére: „Minél több ponton, minél több könyvtár váljék hozzáférhetővé országszerte." „A múzeum - szögezte le - hivatva van arra, hogy hazánkat bizonyos oldalról kimerítően ismertesse, mégpedig ismertesse úgy, hogy más országokkal vagy tulajdonképpen a tudománnyal lépést tartson minden tekintetben."

52 1885. április 23-án Herman a Házban, napirend előtt bejelentette, hogy előző délután a szegedi színház leégett. Volt ugyan benne tűzoltóberendezés, de a szerkezet gombját az épületben helyezték el, és nem akadt, aki a riasztóberendezés gombját megnyomhatta volna, az üveget benyomja, és a csapot megnyissa. Szeged másodszor is fölépítette színházát, mutatott rá később, de a színház a város életében nem pótolhatja a kulturális intézetet, a gazdasági intézetet. Ezekre - tette szóvá - a városnak „nincs pénze".

53 Többször állást foglalt Herman Ottó a harmadik egyetemnek Szegedre telepítéséért. Először 1880-ban, de később is, amikor már nem volt szegedi képviselő, szintén a város mellett kardoskodott. „Csak olyan harmadik egyetemet tudnék pártolni - mondotta 1893-ban -, mely éppen a magyar nemzeti érdek szempontjából terveztetik." Elképzelése szerint Szegedet magyarsága tette alkalmassá, hogy a magyar tudományosság központja legyen.

54 Hasonlóan gondolkodott ebben, mint a könyvtáralapító Somogyi Károly.

55 A Város vendége Mint képviselő, természetesen azokban az években sokat megfordult Szegeden. Rendszeresen tartott képviselői beszámolókat; híresek voltak a mindig pünkösdkor rendezett alsóvárosi beszédei, amelyeket a Szegedi Napló nemcsak közölt teljes terjedelmükben, hanem külön füzetekben is megjelentette őket. 1880. november 18-án szegedi küldöttség járt a fővárosban az egyetem elnyeréséért. A küldöttséget, élén Pálfy Ferenc polgármesterrel, fogadta a Budán tartózkodó király, Tisza Kálmán miniszterelnök és Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter. Herman Ottó a király elé nem kísérte el szegedi barátait.

56 Szintúgy föltűnő volt, hogy az árvíz utáni újjáépítést ünnepélyesen befejező királynapokon, 1883. október 14-e és 16-a között, Herman nem jött a nagy kísérettel az általa képviselt városba, sőt, szinte tüntetően már 13-án elutazott Nagykárolyba, onnan Börvelybe és Kismajtényba- az ecsedi láp halászatát tanulmányozni.

57 Azt is megírta a Szegedi Napló, hogy a város hatóságai elfelejtették meghívni Herman Ottót a tűz után újjáépült színház megnyitóünnepélyére, 1886. október 2-ára. 52. Tóth E. 1984. 230-235. - Erdődy G. 1984. 70-73. 53. Tóth E. 1984. 251-252. 54. Tóth E. 1984. 235-236. - Erdődy G. 1984. 69-70. - Gál F. 1929. 65-76. 55. Péter L. 1984.309. 56. Kulinyi Zs. 1901.392-393. 57. Szegedi Napló, 1883. okt. 24. 376