A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - KEMENCZEI Tibor: Kora vaskori leletek Dél-Borsodban

A Ny-K-i fő égtájban való temetkezés általános volt az alföldi kora vaskori népességnél, míg ÉNy-i irányú temetkezések kisebb számban kerültek elő.

36 Az ismertetett Borsod megyei sírok száma kevés ahhoz, hogy a különböző temetkezési módok arányára bármilyen következtetést lehessen levonni, a mezőcsáti temetőfeltárás eredményei viszont erre jó adatokat nyújtanak. Az ott kiásott 55 sír közül hétben volt zsugorított helyzetben csontváz, a többi nyújtott helyzetben eltemetetteket tartalmazott.

37 Hamvasztásos sír ebből a korból egy-egy került elő Ároktő-Dongóhalmon, Dormándon és Csongrád-Vendelhalmon.

38 A korai vaskorban az Alföldön szokásos temetkezési rítus alapvető változást jelentett a megelőző korszakban, a késő bronzkor végén egyedüli temetkezési móddal, a halotthamvasztással szemben. A szinte teljes rítusváltás, az elhunytaknak nyújtott vagy zsugorított helyzetben való eltemetése csak annak a következménye lehetett, hogy az Alföldre a korai vaskorban újonnan letelepülő nép hozta magával sajátos, ősi temetési módját, hitvilágát. Ennek a rítusnak összes elemét együttesen a korai vaskor hagyatékában a Kárpátoktól keletre a sztyeppe és erdős-sztyeppe övezetében találjuk meg. A Prut-Dnyeper közötti vidéken feltárt, az i. e. IX-VII. századi temetkezések között ugyanúgy előfordulnak zsugorított, nyújtott helyzetben fekvő csontvázakat tartalmazó sírok és hamvasztásos temetkezések, mint az Alföldön.

39 A többfajta temetkezési mód azt bizonyítja, hogy az ott élt lakosság különböző eredetű népcsoportokból tevődött össze. Egy részük nyilvánvalóan a helyi őslakosság utódja volt, más részük viszont a sztyeppéi, iráni kimmer törzsek egyikéhez tartozhatott. Ezek a törzsek is zsugorított, nyújtott helyzetben temették el az elhunytakat, állathús-áldozatot, kerámiát, néha lószerszámzathoz tartozó tárgyakat, fenőkövet, tőrt, nyilakat, ékszereket helyezve a sírgödörbe. Az Alföldön feltárt kora vaskori temetkezések kerámialeleteit elemezve megállapíthattuk, hogy előfordulnak közöttük olyan tárgytípusok is, amelyekhez hasonlók, egyezők az erdős-sztyeppevidék azonos korú emlékei között is megtalálhatók. A temetkezési rítus azonossága mellett ez a tény is bizonyítja a két különböző területen élt népcsoportok szoros kapcsolatát, rokonságát. Ezeken túlmenőleg a fémleletek is erről tanúskodnak. Az ismertetett Borsod megyei temetkezésekből ugyan nem került elő keleti eredetű fémtárgy, de a szomszédos Heves megyében, a Füzesabony-Öregdombon feltárt temetőből viszont igen. Ezek olyan bronz zabiák, szíj elosztó gombok, amelyekkel egyező darabok a sztyeppevidék kora vaskori, kimmer emlékanyagában nagy számban találhatók meg. Füzesabonyon kívül Kelet-, Közép-Európában más lelőhelyeken is előkerültek ilyen, lószerszámzathoz tartozó tárgyak.

40 Borsod megyében két olyan kincsleletre is bukkantak, amelyek keleti, kimmer típusú zabiákat, szíj elosztó gombokat tartalmaztak. Az egyik Prügyről, a másik Fügödről származik.

41 A prügyi tárgyak olyan agyagedényben voltak, mint amilyen az ároktő-pélypusztai 27. sírból került elő. A keleti eredetű lószerszámzatnak, fegyvereknek, ékszereknek Közép-Európába való elkerülésének módjára a régészeti kutatás két elméletet dolgozott ki. Az egyik szerint ezek a tárgyak kereskedelem útján jutottak a Kárpátoktól nyugatra,

42 míg a másik 36. Patek i. m. 341.; Gallus-Horváth i. m. 11-12. 37. Patek i. m. 341. 38. Szabói, m. 72. 39. Lapusnjan-Nikulice-Romanovskaja., 191 A. 9. 40. Gallus-Horváth i. m. IX-XXI. t.; Harmattá J., 1946-48., 79-132.; Podborsky, V. 1970. 147-192.; Kossack, G. 1980. 109-141.; Bouzek, J. 1983. 177-231. 41. Kemenczei T., 1981. 29-41.; Kemenczei T., 1986. 11-19. 42. Kossacki. m. 109-111. 97