A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - KEMENCZEI Tibor: Kora vaskori leletek Dél-Borsodban

elmélet ezeket egy sztyeppéi nép nyugatra való vándorlása emlékeinek határozta meg.

43 Ez a nép a kimmer törzsek szövetségébe tartozhatott, amely az i. e. IX. századtól az i. e. VII. század közepéig uralta a Fekete tengertől északra fekvő sztyeppevidéket.

44 Bármelyik elméletet is tartjuk helyesnek, az Alföld és a sztyeppevidék kora vaskori népei közötti érintkezést, a szoros kapcsolatokat a régészeti emlékek mindenképpen bizonyítják. Az Alföldön, így a Dél-Borsodban napvilágra került emlékanyag teljességében azonban inkább a második elmélet helyességét látszik bizonyítani. Az i. e. X. századot követő korból az Alföldről származó leletek teljesen más képet mutatnak, mint amilyet a késő bronzkori népességtől fennmaradt emlékek tükröznek. A késő bronzkori telepeket a lakosság elhagyta, az elhunytakat más rítus szerint temették el, a kézművesség emlékei új tárgy típusok készítéséről, elterjedéséről vallanak. Ezeknek a tárgyaknak párhuzamait - vastőrök, bronz zabiák, szíj elosztók, kantárrózsák, buzogányok, fokosok, nyílhegyek, arany ékszerek - kivétel nélkül megtaláljuk a sztyeppéi övezet prészkíta, kimmer emlékanyagában. Ekkor kezdődött meg a vasművesség fejlődése, a vastárgyak használatának általánossá válása. Ez a kor így a vaskorszak kezdete. Alapvető változás következett tehát be az Alföld lakosságának életében, s ez olyan hirtelen történt, hogy nem magyarázható a békés gazdasági fejlődés, kereskedelmi kapcsolatok nyomán bekövetkezett életmód-, kultúraátalakulással. A fémművesség termékeitől eltérően az agyagedények formája, díszítése főleg a helyi, alföldi kézművesség hagyományainak továbbélését tükrözi. így a Tisza menti észak-alföldi területeken, az ároktői, tiszakeszi és mezőcsáti temetkezésekből előkerült edények egy része a késő bronzkori gávai kultúra kerámiatípusaira hasonlít. Ezek mellett azonban előfordulnak olyan fazekak, csészék, korsók is, amelyek formai megfelelőit az erdős-sztyeppevidék i. e. IX-VII. századi emlékanyaga tartalmazza. Azt, hogy az Alföld kora vaskori kerámia emlékanyagában a helyi típusok vannak többségben, az a körülmény magyarázhatja, hogy az itt letelepedett idegen népcsoportok a helyi késő bronzkori lakosságnál kevésbé fejlett agyagművességgel rendelkeztek, s így számukra a helyi fazekasok készítették a kerámiát. A sztyeppéi nomádok hadjárataira vonatkozó legkorábbi írásos görög, asszír történeti adatok az i. e. VIII. századig vezethetők vissza.

45 Ez azonban nem jelenti azt, hogy hadjárataik korábban nem indulhattak meg. Az első olyan közép-európai régészeti emlékek, amelyekben keleti típusú tárgyak vannak, az i. e. IX. századból származnak. Borsod megyében ennek a korszaknak az emléke a prügyi lelet, amelyben egy keleti eredetű bronz buzogány, lófej figurában végződő fokos is van. Az Alföldön ekkor letelepedett keleti népcsoport története a régészeti leletek alapján az i. e. VII. század közepéig követhető nyomon. Erről ugyancsak egy Borsod megyéből származó, Fügödön talált kincslelet tanúskodik, amelyben olyan vas zabiák is vannak, mint amilyenek a sztyeppe-vidéki korai szkíta temetkezésekből kerültek elő.

46 Az i. e. IX. század és a VII. század közepe közötti időszak tehát az, amelyből az ismertetett Borsod megyei kora vaskori emlékanyag származik. Ez olyan nép emlékei közé tartozik, amely a Kárpátoktól keletre fekvő vidékekről vándorolt az Alföldre, uralma alá hajtva a helyi későbronzkori lakosságot, átalakítva annak szellemi, anyagi kultúráját, életmódját. Ez a nép első volt az ezután évszázadokon át több hullámban keletről benyomult népcsoportok sorában. A következő néphullám a szkíta-kor kezdetén, az i. e. VII. század végén érte el az Alföldet. Annak története már a középső vaskor keretei közé tartozik. 43. Foltiny, S. 1962.112-120. 44. Terenozkini. m. 186. 45. Werner, R. 1961. 128-133. 46. KemenczeiT., 1985.46. 98