A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

FOTÓ- ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA - TARCAI Béla: A miskolci fotográfia története

temről 10-15 tehetséges fiatal vett részt a fotóklub életében, és miskolci színekben indult a kiállításokon, addig a 70-es évekre ezek a kapcsolatok meglazultak, majd meg is szűntek. Némi vigasztalást jelent, hogy eközben ennek a „nagy" generációnak néhány tagja a magyar fotográfia élvonalába küzdötte fel magát. A 70-es evekben tehát ismét megtorpanás következett be. Ez azonban nem csupán miskolci jelenség, hanem az egész magyar fotográfiát jellemezte. A generációváltással járó nehézségek mellett szerepet játszott ebben a szakmán belüli átrendeződés. A régebbi neves amatőrök egy része „szabadúszó", vagyis független alkotó lett. Ez a réteg energiáját kénytelen volt a megbízásokra összpontosítani, és ezért egyre kevésbé tudott a fotós közéletben részt venni. Ebben a folyamatban a hivatásos és amatőr kategóriák élesebben válnak el egymástól. Mindezen nehézségek ellenére mégis felnövekvőben van az új fotós generáció Miskolcon is. Ezek a fiatalok már bizonyították készségeiket s korunk problémái iránti érzékenységüket. Miskolc felzárkózását az országban már kitapogatható tendenciákhoz segíti az a körülmény, hogy bővülnek a városban a tájékozódás lehetőségei. Fontos lépés volt ebből a szempontból a fotofónikus egység létrejötte a Városi Művelődési Központ kezdeményezésére. Ennek lényege és célja, hogy a fényképezéssel és rokon ágaival foglalkozó alkotók - a fotó, a film , a diaporáma, a videó hívei - egységes koncepció keretében juthatnak továbbképzési, alkotó és publikációs lehetőségekhez. A fotofónikus egység leghatékonyabb eleme a Miskolci Fotógaléria, amely mint állandó kiállítóhely, folyamatosan fórumot ad a hagyományos és a modern, éppúgy a kísérletező fotográfiának, tehát valamennyi ma élő törekvésnek. De szerepelnek itt a történeti hagyományok képviselői, valamint a cserekapcsolatokban érdekelt külföldi fotográfusok is. A Fotógaléria kiállításainak aktuális tartalmát az évente kiírt országos pályázatok, az országos alkotótáborok és a szakma országos érdeklődése garantálja. A miskolci fotókultúra színesedését és tartalmi gazdagodását jelenti, hogy 1985 januárjától a Herman Ottó Múzeumban önálló fotótörténeti gyűjtemény működik. Ezzel lehetővé vált, hogy az addigi spontán anyag- és adatgyűjtés tudományos szervezettséggel folytatódjék. A gyűjtemény anyagára támaszkodva, a miskolci fotográfia történetét két kiállítás mutatta be 1985-ben és 1986-ban. A rövid másfél évszázad történetének áttekintését a két kiállításon és ebben a tanulmányban is a gyűjtemény léte tette lehetővé. IRODALOM Moller M., 1896. Fényképészek zsebkönyve. Boldogasszonyba Szendrci J., 1911. Miskolc város története IV. k., Miskolc Zsedényi B., 1929. Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc Halmay-Leszih., 1929. Miskole-monográfia. Budapest Kreilisheim O'v., 1941. Régi magyar fényképezés. Budapest fh'vesy /., !95(S. A magyar fotóművészet története. Budapest ///. Horváth-Marjalaky-Valentiny., 1962. Miskolc. Budapest Hevesyl., 1964. Az egyetemes fotóművészet története (kézirat). Budapest Thúrzó-Nagy L., 1965. Miskolci Lexikon (kézirat). 853