A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - LOSONCZI Miklós: Urbán György interkontinentális forrásai
Ars poeticája Urbán György kezdettől mindmáig a maga útját járja, ő hangoztatta egyik róla készült interjújában: „Bizonyosfajta konstruktivizmus, mint vezérelv igen fontos nekem, és más-más módon végigkövethető az eddigi munkáimon. Kezdetben a szimbolikus képi kifejezés érdekelt (ezeken a képeimen kiváltképp fölfelé törő párhuzamos vonalak domináltak). Csak később kezdtek izgatni a jobbára filozofikus töltésű, kozmikus jellegű gondolatok, témák". Elmélet és gyakorlat közös ösvényen jár, rendre gyarapodó szellemisége határozza meg képei karakterét. Ugyancsak itt, a Művészet 1984. novemberi számában nyilatkozik arról, hogy számára a szépség „hallatlanul nyitott és bizonytalan". Hozzátehetjük: zárttá és bizonyossá a műben lesz, ahol testesül. A gondolatok rendjéből szerkeszti meg a kép rendjét, ez Urbán György ars poeticájának egyik sarkalatos része, melyhez következetesen hűséges minden festői korszakában, 1981-től máig. Feltétlenül az izgatja elsősorban, ami éppen most születik, ami most indul tartós jövendőnek, - így az űrutazás, melyet ő nem illusztratív értelemben ábrázol, hanem intuitíve értelmez - megörökítve és továbbfejlesztve festészettel e tudományos, emberi tényt, lehetőséget. Ars poeticájának fontos mozzanata az időszerűség, ő a kor ütőerén tartja kezét műveivel, annak nyomába ered, ami lesz, az érdekli, az izgatja, arra van a világnak szüksége. Közvetlensége is eredeti, ahogy a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium diákjaival vitázik szellemnövelő tisztességgel, ahogy a Bercsényi utcai egyetemi diákotthonban képet komponált Szabados György és ifj. Horváth Lajos zenélése közben egy alkotó heppening keretében, a múzsák testvérisége jegyében asszociálva a muzsika erjesztő, színtermő sugallatára, az mind felfogásához, lényéhez tartozik. Urbán György azonnal kapható minden tisztességes rendkívüliségre, egy mély szolgálat megfontolásával. 1983. április elsején a Vasas Művészegyüttes Ifjúsági Házában, Budapesten improvizációs estet tartott Gyémánt László festőművésszel, mindketten Gonda János dzsesszzongorista játékára komponáltak képeket. Ez az alkotás új lehetősége, látásmódja megújulásának egyik lehetősége, napjaink művészetének egyik kézfogása. Találkozás elszigetelődés helyett. Igen, Urbán György minden műve, egész szellemisége az emberi találkozásokat sürgeti, a rideg, pusztító magány kiküszöbölését. Szabatos vallomás az is, melyet az Ifjúsági Magazin kérdésére válaszolt 1984 májusában, tisztázva a körülötte kialakult félreértéseket, azt, hogy ő nem sci-festő, ez a fogalom nem meríti ki törekvési teljességét: „Gyermekkoromtól fogva érdekel a világűr problémája, a véges és végtelen misztikuma, a csillagok, a bolygók születése, az anyag felépítése, az élet keletkezése. E kérdéshez filozofiailag, érzelmileg és lírai módon közelítek a festészet eszközeivel." Urbán György szépíteni, javítani akarja a világot művészetével, képei jótékonyan avatkoznak be életérzésünkbe, közérzetünkbe, igazságtartalmú erkölcsös szépséggel növelik távlatainkat. Hasznosak e képek, esztétikai energiájuk tett, használni akarnak, társadalmi fontosságúvá dúsítják a műterem kincseit. Mondhatjuk, Urbán György művei szocializálják az értéket. Önmagukban is, önzetlen vállalkozásokkal szintén. Elsőként adományozott egy táblaképet 1984 februárjában az új Nemzeti Színházért és az ő kezdeményezésére jött létre 1985. május 22-én az IBRÁNYI KÉPTÁR 49 olaj, akvarell, rézkarc, tempera és pasztellképből. E szabolcsi település is múzeumot avathatott általa, hiszen e gyűjteményben Barcsay, Hincz, Borsos Miklós, Varga Imre, Szabó Vladimír, Würtz Ádám, Kárpáti Éva, Gyémánt László, Aczél Ilona, Gerzson Pál, Óvári László, Csik István, Kóka Ferenc, Bér Rudolf, Batári László - kortárs festőművészetünk színe-java szerepel. Köztük természetesen Urbán György is alkotásaival és magángyűjteményéből adományozott Iványi-Grünwald Béla- és Pór Bertalan-képpel. Mit igazol ez? Azt, hogy Urbán György ars poeticája nemcsak szó, hanem mű és tett. Szépség, igazság és erkölcs ötvöződése az ember jobbításának, boldogításának nemes szolgálatában. 825